Arrabona - Múzeumi közlemények 2. (Győr, 1960)
Czigány Béla: A vörösőrség Győrött (1919)
Győrött a vörösőrség megszervezéséig, illetve felállításáig a közbiztonsági szolgálatot a Károlyi-kormánytól átvett rendőrség és csendőrség látta el, kiegészítve a nagyrészben szervezett munkásokból álló népőrséggel, nemzetőrséggel. 15 A városi rendőrség a Tanácsköztársaság kikiáltása után azonnal bejelentette csatlakozását a proletárdiktatúrához. Dr. Radó Richard főkapitány kijelentette, hogy a rendőrség minden képességével és erejével a proletárdiktatúrát kívánja szolgálni és részt kér a dolgozók uralmát kialakító munkából. Horváth József rendőrkapitány pedig az őrszemélyzet nevében úgy nyilatkozott, hogy az új rendszert életük árán is hajlandók megvédelmezni. 16 A rendőrség csatlakozása nem helyi jelenség volt és akkor történt, amikor már látható volt, hogy új karhatalmat fognak fellálítani. Az önkéntes nemzetőrség március hó 24-én este szüntette be működését. 17 A következő! napokban átiratban üdvözölte a Katonatanácsot, melyben „... büszke lelkesedéssel és odaadással ajánlja fel minden erejét a magyar tanácskormány szolgálatára." 18 Űgy érezzük, hogy a győri nemzetőrség életét meg kell világítani azért, mert tagjai szinte valamenyien munkások voltak és közülük számosan teljesítettek szolgálatot a vörösőrségben. A megyei nemzetőrség parancsnoka a feloszlatás előtt Toperczer Dezső volt. A megyei keretbe tartozott a Győr városi nemzetőrség is, 19 melynek létszáma 80—160 fő között mozgott. 20 A parancsnokság a vasútállomással szemben, a volt Frigyes laktanyában volt elhelyezve. 21 A nemzetőrök a rendőrök mellé voltak beosztva és huszonnégyórás szolgálatot teljesítettek. A rendőrőrsöknek megfelelő nyolc őrsre voltak beosztva. A városházi rendőrőrsön 8, a központi rendőrőrsön 6, az újvárosi rendőrőrsön 6, a győrszigeti rendőrőrsön 5, a révfalui rendőrőrsön 4, a nádorvárosi rendőrőrsön 3, a gyárvárosi rendőrőrsön 3 és a győrszabadhegyi rendőrőrsön 6 nemzetőr teljesített szogálatot. Jelentősen segítették a rendőrség munkáját és szolgálatukat dicséretesen teljesítették. Őrjárat vagy őrszem szolgálatban mindig egy rendőr vezetése mellett működtek. Intézkedési joga csak a rendőrnek volt, a nemzetőrök pedig ezek munkáját megértéssel támogatták. A közönséggel szemben mindenkor udvarias magatartást tanúsítottak, de határozottan és erélyesen léptek fel a rendbontókkal szemben. 22 A nemzetőrök illetménye egy 1918. december hó 21-i felhívás szerint: „fejenként és naponként 10 korona készpénz díjazás, kaszárnyaszerű elhelyezés, reggeli, ebéd és vacsora, vagy ezen három utóbbi helyett napi 5 korona étkezési váltságpénz" 23 volt. Egyes városok a nemzetőröket pénzbeli jutalomban részesítették a pontos és eredményes szolgálatukért. A Győr megyei nemzetőrség parancsnoka Szombathely példájára hivatkozva kérte a direktóriumot, hogy a nemzetőrség 14 Népszava. 1919. júl. 31. 15 Vör. Ü. 1919. jún. 19. 16 GyU 1919. márc. 25. 17 GyH 1919. márc. 25. 18 GyH 1919. márc. 28. 19 GyAL Direkt, ir. 364/D. 20 GyU 1918! dec. 24. 21 Uo. dec. 21. 22 GyAL Direkt, ir. 364/D. 23 GyU 1918. dec. 21. 151