Arrabona - Múzeumi közlemények 2. (Győr, 1960)

Czigány Béla: Adatok a győri sztrájkok történetéhez

A helyszíni szemle megtörténte után, minthogy a szomszéd tulajdonosok kifogást nem emeltek, a vállalkozó megkapta az építési engedélyt és azonnal hozzákezdtek a körkemence építéséhez.

14 Sajnos a zendülés levéltári anyaga a múlt rendszer tudatlan, vagy rosszindulatú selejtezése következtében megsemmisült, ezért a részletekről nem számolhatunk be. Baumgarten Gyula munkavezető a gyárat elhagyta s 1896 március hó l-ig a téglarendelőknek a tulajdonoshoz kellett fordulni Komáromba.

15 Szeptembertől kezdve pedig a téglaeladással Sándori Nándor és Fia győri vaskereskedőket bízta meg a gyár intézősége.

16 5. A Győri Hírlap 1896 augusztus 14-én megjelent számában a következő érdekes hírrel találkozunk: ,.A mi csöndes vármegyénkben a gazdasági munkások között még nem kaptak lábra a szocialisztikus törekvések. Józan, törekvő nép lakik itt a megyében s csak dissonancziának lehet nevezni a szomszédos Sárás pusztai munkások ama kis túlkapását, mit a minapában megcselekedtek. A munkások szám szerint mintegy negyvenen aratásra és takarulásra lettek fölfogadva, de köztük és Pollák Kálmán bérlő között egy kis nézeteltérés támadt a kötött szerződés miatt. — A munkások bejöttek Győrré a szolgabírósághoz panasztételre, hol azután békésen elintézték az ügyet. Szerdán azonban ismét támadt köztük izgató, kinek szavaira az egész munkáshad föllázadt s vasvillával felfegyverkezve támadott a bérlő ispánja Grünvald Lajos ellen, ki csak lélekjelenlétének köszönhette, hogy megmenekült. A szolgabíróság a hír hallatára csendőröket küldött Sarasra, kik azután a fellázadt tömeget karhatalommal a munkára szorították. Sarason azóta minden csöndes." A sárási agrárzendülés levéltári anyaga ugyanarra a sorsra jutott, mint a pataházié. Ezért okát és lefolyását nem tudjuk részletesen ismertetni. Az okokra legfeljebb következtethetünk az akkori agrárproletárok helyzetéből. Agrárproletáraink sanyarú helyzetét igen jól világítja meg egy téti agrárproletárnak 1898-ban a Pesti Hírlap-hoz küldött levele. Benne elmondja: „a szocialistákról mi csak hírből hallunk valamit... a napszám 25, 30, 40 kr., a legjobb esetben 50 krajczár napkelettől napnyugotig a legerősebb munkásnak is. Mily csekély ez a mai megélhetéshez. Az alsóbb osztály nálunk úgy meg van szorítva a régi időkhöz, hogy a falu végeken levő térségeket a hol szegényebb sorsú családok néhány libát tarthattak azokat is föl osztották előlök. Régebbi időben a szegény ember az útszéli árkokba is szedegetett annyi gazt, hogy nyári időn át egy malatzát vagy egy disznaját meg nevelhette, ma már onnét is el van tiltva, a tekéntéle is úgy lesült a szegénynek, hogy nem is igen megy ember számba."

17 A levél keletkezésének idejét nem nagy idő választotta el a sárási eseményektől. A téti agrárproletár levelének olvasása után kell-e több ahhoz, hogy megtaláljuk a sárási zendülés mozgató rugóját? 6. 1897. március hó 23-án ugyancsak a Győri Hírlapban találjuk a következőket: ,,A kaszárnyaépítésnél alkalmazott kőmívesek egyrésze fel14 Uo. 1894. ápr. 19. 15 Uo. 1896. jan. 8. 16 Uo. 1896. szent. 27. 17 Uo. 1898. márc. 10. 137