Arrabona - Múzeumi közlemények 2. (Győr, 1960)

Czigány Béla: Adatok a győri sztrájkok történetéhez

mondta a munkát s sztrájkol. Keveslik a napibért. A munkavezető már egyezkedésre lépett velük, de azok a fizetés javítás oly mértékével, mint ajánlották nekik, nincsenek megelégedve. A sztrájkoló munkások magyarok. A német és a más nemzetiségbeliek nem nyugtalankodnak." A közleményben a vasútállomással szemben fekvő, volt Frigyes laktanya építéséről van szó. Az építkezés megkezdése évekig húzódott. A város közgyűlése már 1890-ben megbízta a laktanyaépítő bizottságot, hogy az építendő laktanya helyét jelölje ki. A bizottságban a katonai hatóságok is képviselve voltak. A bizottság hét helyet is javasolt, melyek közül a vegyesbizottság katonai tagjai a Hosszú utca (ma Bartók Béla út) és a Zöldfa utca (ma Babies Mihály utca) közötti területet találták alkalmasnak. A bizottság polgári tagjai közül többen a volt Baross híd miatt nem tartották alkalmasnak ezt a helyet. Végül is a többség az említett terület átadását javasolta a közgyűlésnek. A laktanyaépület vázlatterveit Alpár Ignác műépítésszel készíttették el s azokat csekély módosításokkal a katonai parancsnokság is elfogadhatónak találta.

18 Az építkezésnél nem véletlenül alkalmaztak messzebb vidékről való nemzetiségi munkásokat is. Ugyanis a kormányzat a meginduló munkásmozgalmak elleni küzdelmében kijátszotta egymással szemben a különböző nemzetiségű munkásokat, szembefordítva őket egymással. Az első két sztrájk abban az időben játszódott le, amikor a munkásságnak Magyarországon még nem volt politikai pártja, sőt egyéb szervezete sem s a tudományos szocializmus eszméi még nem jutottak el hazánkba. Ezért ezek a sztrájkok és megmozdulások a kialakuló győri proletariátusnak elsősorban a helyzete feletti elkeseredését tükrözték és azok elszigetelt ösztönös gazdasági harc megnyilvánulásai voltak. A további munkás-fellépések önmagukban is jelzik azt a fejlődést, mely a munkásosztály számbeli és öntudatbeli erősödése következtében beállottak. A munkásság szervezkedésének fejlődését párhuzamosan a számbeli növekedéssel jelzi 1868-ban az Általános Munkásegylet létrejötte, Frankéi Leó hazatérése után 1880-ban a Magyarországi Általános Munkáspárt megteremtése, majd 1890-ben a II. Internacionálé segítségével a Szociáldemokrata Párt létrehozása, mely a magyar munkásság osztállyá szerveződésének legfontosabb állomása volt a századforduló előtti időszakban. Ugyanis létrejött a proletariátus önálló politikai pártja, melyre a magyarországi proletariátus gazdasági és politikai harcainak vezetése és a marxizmus világot átformáló eszméinek a proletariátusba való bevitele hárult, hogy az képes legyen történelmi hivatása teljesítésére.

19 Czigány Béla 18 Uo. 1893. jan. 12. 19 A magyarországi munkásmozgalom 1848—1917-ig. Tananyag az MSZMP magyar munkásmozgalom története tanfolyama számára. Kézirat gyanánt. (1957— 1958.) 13-43. 138