Arrabona - Múzeumi közlemények 1. - In memoriam Floriani Romer (Győr, 1959)

Uzsoki András: A győri múzeum rövid története 1859–1959

helyettesítette a beteg Börzsönyit a múzeumi teendők ellátásban. Halála után, 1920—22-ben Kalmár Gusztáv lett a múzeum őre. Az első világháború utáni nehéz gazdasági helyzetben a múzeum csak akkor kezdett ismét életre kelni, amikor 1922-ben Lovas Elemér lett a gyűjtemény őre. Lovas hozzáfogott a bencés gimnázium néhány helyiségében elhelyezett gyűjtemény rendezéséhez. Nagyarányú munkatervében szerepelt a múzeum anyagának tudományos katalogizálása, feldolgozása és előkészítése kiállításra, összeállította Győr környékének régészeti lelőhelykataszterét, mely a mai napig régészeti kutatásunk nélkülözhetetlen forrása. Legtevékenyebb szószólója volt annak, hogy a múzeumot — melyet ekkor már Rómer Flóris Múzeumnak neveztek — városi múzeummá szervezzék át. 1931-ben a város támogatásával olaszországi tanulmányúton vett részt és hazatérve előterjesztette a győri városi múzeum épületének korszerű tervjavaslatát, amelyet az akkori színház helyére, a mai Tolbuchin sétányon akart felépíttetni. Noha terve nem valósult meg, Lovas továbbra sem szűnt meg a városi múzeum életrehívásában tevékenykedni. Munkáját 1940-ben betegeskedése miatt abba kellett hagynia. Aktív utóda nem volt, a gyűjtemény 1949-ig, a Városi Múzeumba történt beolvasztásig nem is fejlődött. A bencés gimnázium gyűjteményének városi múzeummá fejlesztése 1934-ben már a megvalósulás küszöbén állt. Az újonnan épült kultúrház (mai Kisfaludy Színház) első emeleti részében akarták elhelyezni a nagyértékű gyűjteményt. 1935-ben a város a Közgyűjtemények Országos Főfelügyelőségének jóváhagyásával felajánlotta a kultúrház emeleti helyiségeit a Rómer Flóris Múzeum elhelyezésére, azonban a pannonhalmi Főapátsággal nem tudtak megegyezni a gyűjtemény átadása ügyében. 1937-ben a város megbízta Jenéi Ferencet az addig összegyűlt muzeális anyag őrzésével és rendezésével, 1938-ban pedig a törvényhatósági közgyűlés határozatot hozott a Városi Múzeum létesítéséről, melyet a belügyminiszter 6939/1939. számú rendelkezése hagyott ]óvá. A város Jenéi Ferenc tb. alkönyvtárnokot bízta meg a múzeum megszervezésével és a gyűjtőmunka irányításával. A kultúrház első emeletén elhelyezett csekély gyűjteményanyag gyarapítására a város a Nemzeti Múzeummal ásatásokat végeztetett. Kiállításokat rendeztek helyi anyagból és a Szépművészeti Múzeum anyagából, de a bencés gyűjteményt nem sikerült többszöri tárgyalás ellenére sem egyesíteni. 1943. március 6-án a város törvényhatósági bizottságának díszközgyűlése elhatározta (másodszor !) az önálló Városi Múzeum létesítését és megegyezett a pannonhalmi Főapátsággal a bencés gyűjtemény örök letétként történő átadásáról is. Ennek értelmében Lovas Elemér lett volna a Városi Múzeum igazgatója, azonban a megegyezés nem került aláírásra és a szép tervből nem valósult meg semmi. Az önálló Városi Múzeum külön működött Jenéi Ferenc igazgatásával 1945 januárjáig, amikor is a gyűjtemény nagy részét elhurcolták nyugatra, mely többé nem került vissza. A felszabadulás után Szőke Béla kapott megbízást a VKM-től, hogy a győri múzeumot újjászervezze s megvesse a Kisalföldkutató 29