Arrabona - Múzeumi közlemények 1. - In memoriam Floriani Romer (Győr, 1959)

Uzsoki András: A győri múzeum rövid története 1859–1959

Intézet alapját. A szervezőmunka rendkívüli nehézségek között indult meg a Kultúrház (mai Kisfaludy Színház) emeleti helyiségeiben, azonban az Intézet létrehozása különböző okok miatt nem sikerült. Egyidejűleg a Közgyűjtemények Országos Főfelügyelőségének megbízásából Szőke Béla tárgyalásokat kezdett a pannonhalmi Főapátsággal, hogy a bencés gimnáziumban őrzött gyűjteményt adják át a Városi Múzeum kezelésébe. A tárgyalások nem vezettek eredményre, a huza-vonának végülis a gyűjtemény állami tulajdonba vétele vetett véget. A két gyűjtemény a Széchenyi téri un. Apátúr házba került 1949-ben. Győr legszebb barokk épületében kapott végleges és megfelelő nagyságú helyet a múzeum. Az elhanyagolt épület homlokzatát ugyanabban az évben a földszinten lévő üzletek kitelepítése után eredeti alakjának megfelelően állították helyre. Néhány belső helyiség tatarozása után decemberben megnyílt az első állandó jellegű régészeti kiállítás. A múzeum Xántus Jánosnak, az egykor Győrött élt kiváló néprajzi és természetrajzi gyűjtőnek, világutazónak a nevét vette fel. Ebben az évben megkezdődött központi irányítással a gyűjtemény leltározása. A múzeum tevékenységének kiszélesítését a Múzeumok és Műemlékek Országos Központja régész, néprajzos és természettudományi muzeológus kinevezésével tette lehetővé. 1948-tól restaurátor is működik a múzeumban. 1947-től kezdve rendszeres terepbejárásokkal, leletmentő és tervásatásokkal folyik a régészeti gyűjtemény fejlesztése. E nagyarányú munka közben, 1951-ben, Szőke Béla megbetegedése miatt Mithay Sándor vette át a múzeum vezetését. Igazgatása alatt különösen a régészeti, néprajzi és természettudományi gyűjtemény gyarapodott ásatások és gyűjtőutak révén. Jelentős lépés volt az újonnan tatarozott emeleti helyiségekben 1952-ben az állandó jellegű régészeti, várostörténeti kiállítás és a gyönyörű 18. századi díszterem megnyitása. 1954-ben a „Hanság élővilága" c. kiállítás készült el. 1957-ben a Vármúzeummal, 1958-ban pedig a Bástyamúzeummal bővült a Xántus János Múzeum. E két új múzeumot a tanácsok anyagi támogatásával az egykori Sforza-udvar kazamatáiból, ill. a Köztársaságtéri kazamatákból alakították ki. A Vármúzeumban a győri vár tárgyi emlékei, a Bástyamúzeumban pedig a római feliratos kőemlékek vannak kiállítva. 1958-ban Uzsoki Andrást nevezte ki a Művelésügyi Minisztérium Múzeumi Osztálya a múzeum igazgatójává. Legfontosabb feladata a 100 éves múzeum jubileumi kiállításának megrendezése. Az új kiállításban a régészeti, várostörténeti és hansági kiállítás mellett helyet kap a néprajz és a munkásmozgalom története is 1—1 teremmel. Az évek óta folyó raktárrendezési és leltározási munkák előreláthatólag 1960-ban fejeződnek be. A raktárak, a fotólaboratórium és a természettudományi laboratórium korszerűsítése, valamint a könyvtár rendezése a jubileumi év feladata. Az épületnek 1949-ben megkezdett tatarozása milliós költséggel 1960-ra nyer befejezést. A legnagyobb arányú épü^ettatarozási munka 1958-tól kezdve folyik. Múzeumunk fennállása óta fontos népművelési feladatot tölt be. A nagyközönség részére csak a felszabadulás után rendeztek rendszeri