Arrabona - Múzeumi közlemények 1. - In memoriam Floriani Romer (Győr, 1959)

Uzsoki András: A győri múzeum rövid története 1859–1959

lenes elvégzésével. A következő évben megjelent a rendelet is, amelyben utasítják a községeket, hogy az előkerült régiségeket a győri múzeumba (gimnázium) kell szállítani. 1859. május 6-án az építészeti emlékek kutatására és fenntartására ügyelő cs. és kir. középponti bizottmány a gimnáziumot a környékbeli régiségek gyűjtőhelyéül jelölte ki. E rendelkezéssel hivatalosan megtörtént a győri múzeum megalapítása. Az alapítás évében a múzeum gyűjteménye 2630 db állatból, 1420 db növényből, 1239 db ásványból, 55 db római régiségből és 1757 db pénzből állt. A múzeumot a nyilvánosság számára 1860. május 30-án nyitották meg, néhány nap alatt többezer látogatója volt. Rómert, kiváló szervező és tudományos munkája elismeréseképpen a cs. és kir. középponti bizottmány 1859. június 6-án levelező tagjai közé választotta, mert „a régiségtudománnyal és a műtörténelemmel nemcsak buzgón foglalkozik, hanem egyszersmind késznek nyilatkozott a nevezett a középponti bizottmányt legmagasabb helyről reábízott feladatok elérésében támogatni". 1860-ban a Tudományos Akadémiának lett levelező tagja s bekerült a régészeti bizottságba is. Rómer szorgalmasan és tervszerűen gyűjtötte a régiségeket, s e célból többször bejárta Győr környékét. A gyűjtemény rohamosan gyarapodott, melyhez az is hozzájárult, hogy a Győri Közlöny hasábjain lelkes felhívásokat tett közzé. Régészeti munkásságát ezenkívül a Vasárnapi Üj ságban és a Ráth Károllyal közösen szerkesztett Győri Történelmi és Régészeti Füzetek-ben is ismerteti a közönséggel és közzéteszi a tudomány számára. A lelkes múzeumszervező és tudós régész hamarosan kiemelkedett Győr szűk lehetőségeiből. 1861-ben a Tudományos Akadémia levéltárosi állását nyerte el és a pesti kir. kath. főgimnázium főigazgatója lett. Távozását nagyon megsínylette a győri múzeumügy és tudományos élet. Lendületes munkáját utóda, Pokorny Frigyes már nem tudta folytatni. A múzeum méltó utódot 1863-ban kapott Méry Etel személyében* aki nagy szorgalommal és lelkesedéssel látott munkához. Fontosnak tartotta, hogy a múzeumot a közönség is látogathassa, ezért egy év múlva rendszeresen megnyitotta a gyűjteményt a nyilvánosság számára. Nem elégedett meg a gyűjtéssel, hanem ásatásokat is végzett a város területén. Nevéhez fűződik a múzeum céhládagyűjteményének megalapozása, mely országos viszonylatban is párját ritkítja. Húsz éves munkássága alatt a régészeti és helytörténeti gyűjtemény 16 898, a numizmatikai pedig 17 715 darabra szaporodott. 1870-ben a pozsonyi régészeti kiállításon a múzeumot sikeresen szerepeltette. 1883-ban Börzsönyi Arnold követte Méryt a múzeumőri tisztségben. A múzeum továbbra is jó kezekben maradt, a gyűjtemény állandóan gyarapodott. A századvégi győri gyárépítkezések alkalmával előkerült régészeti leleteket rendszeresen feltárta. Legjelentősebb ásatása 1893— —94-ben a győri szeszgyár területén volt, ahol árpádkori település, került elő és a század elején a 889 sírós híres győri avar temető. Nagy sikert aratott a múzeum gyűjteménye az 1896. évi milléniumi, az 1900. évi párizsi és az 1910. évi bécsi kiállításokon. Börzsönyi a gyűjteménygyarapodást a főgimnázium értesítőiben rendszeresen ismertette és. múzeumi kalauzt állított össze a kutatók és az érdeklődők részére. 1918—19 között Parcsami Henrik, 1919-ben pedig Kalmár Gusztáv 28