Arrabona - Múzeumi közlemények 1. - In memoriam Floriani Romer (Győr, 1959)
Uzsoki András: A győri múzeum rövid története 1859–1959
A GYŐRI MÜZEUM RÖVID TÖRTÉNETE 1859—1959.* * Az adatokat a múzeum irattárából és. Lovas Elemérnek, a Győri Szemle 1937. évf.-ban megjelent múzeumtörténeti tanulmányából merítettem. Értékes felvilágosításokat kaptam Jenéi Ferenc, Szőke Béla és Mithay Sándor kollégáiktól is, kiknek ezúton mondok köszönetet. A győri múzeum történetének leírásakor meg kell említenünk azokat a régészeti műkedvelő kutatásokat, amelyeknek első nyomai már a 15. században fellelhetők. Antiquus -néven emlegetett humanista kutató fedezte fel Győrött azt a római Victoria oltárkövet, melyet később a székesegyház pillérébe falaztak be. A győrkörnyéki római feliratos kövekről Apianus, majd Bonfini tesznek említést, 1516-ban pedig Megyerichei János kolozsi főesperes írta össze Győrött és környékén a római feliratos köveket. Megyerichei összeírását több külföldi kutató felhasználta, így Lazius is, aki 1545-ben és az 1560-as években a győri vár építkezéseinél előkerült római köveket saját gyűjteménye számára Bécsbe szállíttatta. A 19. század első felében Zech János győri polgármester összegyűjtötte a városban még fellelhető római feliratos köveket és a híres ,,Fácánkert"-jében helyezte el kutatás céljára. E kutatások a műkedvelésnél nem jelentenek többet, csupán kultúrtörténeti jelentőségük van. A tervszerű és rendszeres kutatás megindulása Rómer Flóris bencés gimnáziumi tanár nevéhez fűződik, aki 1839-ben került Győrbe. A bencés gimnázium szegényes természetrajzi gyűjteményének rendezése után hozzáfogott az anyag gyűjtéséhez. Munkáját kiterjesztette a régészeti és történelmi emlékekre is, melyhez jó segítőtársat talált Ebenhöch Ferenc személyében. A szépen indult gyűjtőmunkát 1845-ben abba kellett hagynia, mert Pozsonyba helyezték akadémiai tanárnak. Ott érte az 1848—49. évi szabadságharc kitörése és a haza hívó szavára lelkes diákjai társaságában beállt honvédnek. Tudása és jő gyakorlati érzéke révén hamarosan műszaki tiszt lett és mint ilyen, résztvett a győri sáncmunkálatoknál is. A szabadságharc elbukása után „fegyveres zendülésben való részvétele" miatt 8 évi, bilincsben töltendő várfogságra ítélték. 1854-ig raboskodott Bécsben, Olmützben és Josephstadtban, állandóan gyarapítva nyelvtudását és mérnöki ismereteit. Kiszabadulása után, csak 1857-ben került vissza Győrbe. Friss lendülettel folytatta a gyűjtemény továbbfejlesztését és 74 db pénzzel megvetette a numizmatikai gyűjtemény alapját, melyhez a pannonhalmi Főapátság gyűjteményéből még 539 db-ot adományozott. 1858-ban már 1238 db pénz és 45 db régiség van a gyűjteményben. Rómer buzgó és fáradhatatlan munkájának eredményeképpen a bencés gimnázium tanári kara azzal a kéréssel fordult a cs. és kir. kormányhoz, hogy utasítsa a községeket a régiségek bejelentésére és szakértőnek Rómer Flórist jelölje ki. A cs. és kir. Helytartóság 1858. december 19-i 26 662. számú leiratában a győri bencés gimnáziumot a régiségek őrzőhelyéül kijelölte és megbízta Rómert a teendők ideig27:
