Arrabona - Múzeumi közlemények 1. - In memoriam Floriani Romer (Győr, 1959)
Jenei Ferenc: Győri élet a török hódoltság korában
tagjainak kifelé való védelmével. De a tisztességes, becsületes munka megkövetelésével az ipar fejlődését nagyban elősegítette. De működése értékes volt a fogyasztó közönség számára is. Szigorúan ellenőrizte a munka minőségét, a kontár munkát pedig szigorúan üldözte. Természetes az, hogy idővel a céhrendszer is túlélte önmagát, nem haladva az idővel, az ipar fejlődésének gátlója lett. Korszakunkban az ipar számára a korszerű életformát nálunk mégis még a céhrendszer jelentette. Minden egyes céh életét statútumok szabályozták. Ezeket a szabályokat kiváltságlevélbe foglalták és elsősorban a földesúr székeskáptalan, gyakran a vár főkapitánya és nem egyszer a király is megerősítette. Mit is tartalmazott egy ilyen kiváltságlevél ? Megállapította, ki lehetett a céhnek tagja : csakis telj es jogú győri polgár, aki nemzetséglevelét és tanulólevelét bemutatta. Előírta : a mesterjelöltnek „remeket" kellett készítenie, amellyel a szakmai tudását jövendő mestertársai előtt bebizonyította. Házas embernek kellett lennie. Felsorolta a céhlevél a mesterek kötelességeit is. A céh költségeit közösen viselték és kötelesek voltak felvételükkor a megszabott illetéket megfizetni. Megállapította a mesterek özvegyeinek jogait, hány legényt és inast tarthattak. És ezek számát a mestereknél is meghatározta. Pontosan megszabta az inasok tanuló esztendeinek számát, szabadulásuk módját, a legények közé való felvételét és a felszabadulás után kötelező vándoresztendők számát. De szabályozta a legények fizetését is. Pontos rendelkezéseket tartalmazott a céh belső életéről, szokásairól, amelyek nem egyszer a középkorba nyúltak vissza. A győri kovács céhnek 1611-ben kiadott privilégiuma így foglalja össze a céhbe való felvétel szabályait : Valamiden valamely az ifjú mesterek közzül a mesterségnek méltóságára és rendire akar fölmenni, tartozik a czéhmester eleibe menni es kérni őtet, hogy mind a mestereket egybe hívja és begyűjtse és így az ifjú mester jelentse meg magát egyenlő és igazságos törvénnyel élni, a többi mesterekkel együtt, és azoknak a kovácsmestereknek mingyárt akkor tartozzék kevés bornak köszöntésével, úgy mint köszönő pohárral. És annak utánna tartozzék hasonlóképpen azoknak a mestereknek az ő mesterségének fő csinálmányát, melyet maga kezeivel alkotott, mutatni bizonyságára az ő megérdemlett mesterségének megérdemelt grádicsára. Akkor pediglen az egybehítt mesterek megjelentsék az ifjúnak, hogy ő nekik egy fő ebéddel, egy ott rendelt napon tartozik, melyre a város bírája is harmadmagával el hivattassék, és megtiszteltessék. Annak felette két magyar forintot tartozik letenni a czéh ládában, és ez a pénz, az ebéddel együtt bizonyság, avagy bírása a mesterek számába való bemenetelének. És e fellyül megmondott két magyar forint a végre tétetik a czéh ládába, hogyha valamikor valamely a mesterek közül, Istennek engedelmébül esnék nagy nehéz betegségben, arra költenék. Ennek felette ugyan ott erőssen megparancsoltassék az ifjú mesternek, hogy az ő öreg mesterének minden tisztességes dolgokban engedelmes lenni semmiképpen el ne mulassza. 25 Huszonöt céhnek találjuk nyomát, de e szám mögött sokkal több iparágat találunk, hiszen egy-egy céhbe különböző mesterségek mívelői tömörültek. A céhekben találjuk a következő iparágakat : lakatosok, kovácsok, íegyvercsíszárok, rézművesek, bőrmunkások, asztalosok. 9* 131
