Arrabona - Múzeumi közlemények 1. - In memoriam Floriani Romer (Győr, 1959)

Jenei Ferenc: Győri élet a török hódoltság korában

s nálamnál följebb való tisztviselőknek igaz leszek és parancsolatjuknak tehetségem szerint eleget tenni igyekszem, ezen Győr varosát és anndk igazságát oltalmazni fogom, titkát az városnak az én koronás királyom ellenségének ki nem jelentem, sőt inkább ha mi kárát hallom az városnak, azt bemondom. Más tisztviselő, vagy más bíró alá magamat bírám híre nélkül, avagy tanácsbeli uraimék közül való híre nélkül nem adom és midőn az város közül magamat ki akarom vennem, a város böcsületes levelét magam viselésérül és jámborságomrul fogok kérni, ha pedig hír nélkül elmennék, más tisztviselő, vagy más bíró alá adnám magamat, avagy elszökném, azonnal a város minden jószágomat elfoglalhassa és az, hol találni fognak, megfogathasson, megbüntethessen,'" — Kemény szavak ezek, zálogai, biztosítékai egy nehéz korszak polgári erényeinek. S ha ezt az esküt letette az új polgár, részese lett a város közösségének.

10 II. Beszéltünk imént a város ősi, gyökeres polgárságáról, beszéltünk az úgynevezett regement alatt valókról és az újonnan települt rácokról. Vizsgáljuk meg most részletesen, milyen volt a város társadalmi keresztmetszete korszakunkban. A feudalizmus korában vagyunk, amikor az állam szerkezete pontosan meghatározza kinek-kinek a helyét a társadalomban. Nálunk ez csak azért bonyolultabb, mert Győrött egy helyen, egy területen, egymás mellett, sőt egymással gyakran összekeveredve él az ősi magyar feudális társadalmi szerkezet egy idegen hatalmi szerkezettel, a Habsburg császárság zsoldos katonaságával. A kettő legtöbbször szemben áll egymással, a magyar nem akarja maga felett tűrni a másikat. A katona az ősi magyar törvények fölé helyezi a hadi érdekeket és csak katona szempontjain át nézi a győri életet. Mindig a magyarság fölé helyezi magát és a Habsburg birodalom érdekei szerint áll vele szemben. A vár katonaságának élén a főkapitány állott. Mindig előkelő, tábornoki rangban lévő főtiszt, aki gyakran a katonai ranglétra legmagasabb fokára emelkedett. Korszakunkban a főkapitányok névsorában olvassuk Schwarzenberg Adolf, Prainer János, Montecuccoli Rajmond, Hermann és Lajos bádeni őrgróf neveit. Győrött ritkán éltek, mert a császári udvarban előkelő tisztségeket töltöttek be, ezért szolgálatuk rendesen Bécshez kapcsolta őket. Sohasem voltak magyar emberek. Ez a magyarságnak sokat emlegetett sérelme volt, amit az országgyűléseken is felpanaszoltak. Hiába. Az 1608. évi 11. tc.-ben csupán annyit értek el, hogy Győrött magyar alkapitányok legyenek korábbi tekintéllyel és hatalommal és a győri főkapitány az ország törvényei alatt álljon és királyi felség után a nádortól függjön. De ez utóbbi pont csak írott malaszt maradt, a győri főkapitány sohasem a magyar törvényekhez, hanem mindig Bécshez igazodott.

11 Amint a törvények megszabták, a helyettes főkapitány mindig magyar ember volt. A mi korszakunkban Starsics Farkas, Karchai Somogyi Farkas, Körtvélyessy István, Sibrik Pál, Zichy István és Eszterházy János a győri vicegenerális, akiket az egykorú magyar szólás „győri király képének" nevezett. Mintha ezzel is ki akarták volna fejezni, hogy a magyar királyt Győrött méltón csak magyar ember képviselhette. Volt azonban annak egyéb oka is, hogy Bécs magyar embert megtűrt 119