Arrabona - Múzeumi közlemények 1. - In memoriam Floriani Romer (Győr, 1959)

Jenei Ferenc: Győri élet a török hódoltság korában

és az 1604-ben összeírt 117 háztulajdonos névsorát végigböngésszük, látjuk, a város gyökeres, ősi lakossága magyar. Az is marad korszakunkban mindvégig. A katonai hatóság alá tartozó úgynevezett regement alattvaló népség, amely származása szerint idegen, túlnyomóan német volt, idővel ugyan erősen hígította az akkor még tömény magyarságot, de ez túlsúlyát a XVII. század végéig meg tudta őrizni. Az idegen elemmel szemben a századfordulóig többségben maradt a magyar.

7 Külön kell itt megemlékezni arról, hogy a törökidők egy új, nyelvében, szokásaiban a város ősi magyarságától idegen népséggel gazdagították a régi Győr akkor már érdekesen színeződő nemzetiségi képét. Ez az új népelem a rác volt. Amikor a török kiűzése után a győriek hazatértek, természetes volt, hogy a vár biztonságot adó falai között kerestek otthont. Azok is, akik a várfalon kívül, az éppen a török elől menekültekből kialakult Újvárosban laktak, nem akartak régi házaikba visszatérni. Ez az új városrész csaknem teljesen elnéptelenedett, csak a mai Kossuth utca elején, a vár kapujához közel lakott néhány család. Ezen akart segíteni a földesúr székeskáptalan és három esztendőre szabad letelepedési engedélyt adott. Ezt kihasználva, 1607-ben Vajcas Száva vezetésével délvidékről rácok vándoroltak Győrbe és a székeskáptalan engedélyével letelepedtek. A mai Bálint Mihály, egykor Rác utcában építették fel házaikat. Letelepedésük után, 1612. július 27-én a székeskáptalannal szerződést is kötöttek, melyben kötelezettségeiket és jogaikat pontosan meghatározták. Ebben a szerződésben olvassuk : „Legelsőben a rácok az Captalant földesuruknak ösmerjék. Közöttük egy tisztségbeli bírót és legalább négy eskütteket válasszanak, kiket az káptalan uraknak beprezentáljanak. Ha azok a személyek az Captalan uraknak tetszeni fognak, jó ; ha nem, tehát bíróságra való négy másik személyeket és 16 más személyeket esküttségre valókat proponáljanak, kik közül az Nömös Captalan egy bírót és négy esküttet válaszhasson. Az bíró és az esküttek lássanak igazat közöttük." — Tehát a rácság községi önkormányzatot kapott. Egyébként a szerződés ezt az önkormányzatot a város és a céhek, törvényéhez hangolta és ezzel ennek az idegen nemzetiségnek a város régi lakosságába való lassú beolvadását elindította, noha a rácok néhány év múlva, mint katonák, magokat a vár főkapitányának hatósága alá adták.

8 Fel kell tenni a kérdést, ki lehetett győri polgár ? Milyen feltételei voltak a győri polgárság sorába emelkedésnek, mi volt ennek a hivatalos eljárása ? A város tanácsának régi jegyzőkönyvei pontosan meghatározzák ezt. Az, aki a város teljesjogú polgárai közé való felvételét kérte, személyesen megjelent az erre kitűzött napon a város tanácsa előtt és, korszakunkban még csak élőszóval, előadta kérelmét. A tanács szótöbbséggel határozott és ha a döntés kedvező volt, a kérelmezőt a város jegyzőkönyvébe, az új polgárok névsorába bejegyezték. Ennek szövege ilyenképpen hangzott : ,,1609. május 12-én Pesty Imre uram bíróságában adta az város közé magát Galgóczy Márton és az város jussát és igazságát az beírástól és város közé való befogadástól megadta és fizette."

9 Vagyis a felvételért illetéket kellett fizetni. Amikor mindez megtörtén, az új polgár esküt tett, melynek szövegében a következőket olvassuk : „Esküszöm, hogy ezen Győr városában Győr városa bírájának és városi esküdt uraiméknak s több előttem 118