Arrabona - Múzeumi közlemények 1. - In memoriam Floriani Romer (Győr, 1959)

Jenei Ferenc: Győri élet a török hódoltság korában

GYŐRI ÉLET A TÖRÖK HÓDOLTSÁG KORÁBAN* *Résztet az 1958. évi „Győri Napok" pályázattam első díjat nyert tanulmányiból. I. 1598. március 27-én a győri vár déli kapuján felrobbantott petárda, ez az akkor még alig ismert félelmetes harci eszköz nem csupán Pálffy Miklós hős seregének nyitott utat, hanem a város történetében is új fejezetet kezdett. Győr város újkori történetének ez a szakasza 1598-tól 1683-ig terjed és jellegét a török hódoltságnak a megye területén való jelenléte és a győri várnak nagyon fontos hadászati kulcshelyzete adta meg. A város történetének küzdelmes szakasza ez a nyolc és fél évtized, mikor lakóinak életét a vár falain kívül a mindig lesben álló török, a vár falain belül a Habsburg érdekeket szolgáló és soha magyar irányítás alatt nem állott katonaság veszélyeztette. Győr visszavétele után is végvár, a végvárrendszer egyik legfontosabb pontja maradt és a városba visszatérő lakosságnak ehhez kellett alkalmazkodnia, ennek tudatában kellett otthonában újra berendezkednie. Győr 1594. évi ostroma idején a város lakossága elmenekült. Leginkább a felvidéki városokban húzta meg magát. Nagyszombat, Modor, Bazin, Szakolca és a többi, nyugati határ mentén levő városka tele volt győri menekültekkel. A város lakosságának csak egy kis töredéke élte át a három és féléves török megszállást. Amikor a várat visszafoglalták, ezek és az azonnal hazatértek nagyon kevesen voltak. A többi menekült is csak lassan, az élet- és vagyonbiztonság megszilárdulása után merészkedett régi otthonába. Úgyhogy csak két esztendő múltán foghattak a város polgári közigazgatásának újraszervezéséhez. 1600. június 5-én öszszeírták azokat a győrieket, akik városi polgárjoggal bírtak. Ezek augusztus 15-én Szeghy Szőcs Gergelyt választották bírájuknak. Az ő irányítása alatt indult el a város élete.

1 Nehéz volt ez. Már az 1594. évi török ostrom is sok kárt, nagy pusztítást okozott a városban. A török a megszállás négy esztendeje alatt ebből csak a legszükségesebbet építette újra. De ezt a keveset is megsemmisítette az 1598. évi támadás közben keletkezett tűz és a török lőszerraktár felrobbanása. 1598 áprilisa pedig olyan hideg volt, hogy a várat visszafoglalt katonaság a gazdátlanul álló házak fa alkatrészeit sorra eltüzelte. A hazaszállingózó győrieket házaik csupasz fala fogadta. Égett, pusztult város volt 1600-ban Győr. Nehezen indult benne az élet. Hiszen az első bíróválasztás idején is még csak 87 teljes jogú polgár tért haza Győrré.

2 A város közigazgatásának újjászervezésekor elindítják a város hivatalos adminisztrációját is. A török megszállás évei idején elpusztult a város régi levéltára. A győri múlt kutatóinak érdekes és nagy értékű történeti forrás lett volna ez a levéltár, a pusztult városban új életet kezdő győrieknek : fegyver, jogforrás. Fegyver, mert a levéltárban őrzött a* 115