Székesfehérvári Szemle 9. évf. (1939)

Marosi Arnold. IV. század előtt (Arch. Ért. 1903, 316-17. 1., 12. sz. kép). Egy másik e fajta dunapentelei kőtáblácskát szintén a M. N. Múzeum őriz. Ezen két lovas alak van egymással szemközt, köztük három­lábú asztal. Az alsó mező feltűnő része két egymásfelé irányult ember, aki kinyújtott kezével közösen valami határozatlan idomú tárgyat tart. (U. o. 331. 1., 26. sz. kép.) A táci ólomlemezzel majdnem teljesen egyezik a M. N. Múzeum dunapentelei ólom­lemeze (U. o. 343. 1., 43. sz.). Juppiter Dolichenus a keletről bevándorolt istenségek közé tartozik. Eredetileg Doliche szíriai város napistene. Erős és ha­talmas, mint Juppiter, azért a rómaiak vele azonosították. Panno­niában a Szíriából származó katonák terjesztették. Harcias jellege tette előttük népszerűvé. Nevét viselő fejérmegyei lelet, azon oltárkő, melyet az egész provincia papjai állítottak Juppiter Dolichenusnak. Közelebbi lelőhelye bizonytalan. Egyesek Sár­penteléró'l, mások Velencéről származtatják. Az irodalomban úgy szerepel, mint egyik bizonysága annak a feltevésnek, hogy Szé­kesfehérvár környékén valahol jelentős vallási központ volt A székesfehérvári múzeum ide vonatkozó kutatásai nyomán ez a nagyobb római központ csak a tác-fövenypusztai telep, Herculia lehetett (CIL. III. 3343, Romer— Desjardins 30. sz. IV. t., Pecz V.: Ókori Lexikon, I. 896. 1., Bpest Rég. IV. 48. 1., Szfvári Szemle 1934, 55. 1., Századok 1935, 266. 1.). Mithras tiszteletének őshazája Perzsia. Innen jutott el a harmadik században Pannoniába, ahol a velejáró és a kor­szellemnek megfelelő miszticizmus miatt tisztelete nagyon elter­jedt. A sötétséget legyőző világosságot tisztelték benne. Dombor­műves ábrázolásai is ezt fejezik ki, mikor a barlangszerű mélye­désben a frigiai sipkás Mithras leszúrja a sötétséget jelképező bikát. A dombormű két oldalán ifjú szokott állni lefelé fordított fáklyával, amazon paizzsal, Cautopates felíratta]. A legszebb magyarországi ilyen emlék a székesfehérvári múzeum által a Sárkesziben feltárt szentély Mithras jelenetes domborműve (I. IV. tábla), hozzá tartozó három oltárkővel (1. III. tábla 4. kép). Ugyaninnen egy kisebb korongalakú márványlap-töredék szintén a Mithras jelenetet mutatja. (Lt. sz. 8635—42. Szfvári Szemle 1932, dec. füzet, 1933, 15. 1.) A székesfehérvári múzeum másik idetartozó emléke a Rácalmás-Ujgalambos pusztán talált amazon paizsos, fáklyatartó, Cautopates feliratú szobrocska (Lt. sz. 4300). Egyéb fejérmegyei Mithras-emlékek az alcsuti és pátkai lelet (Arch. Ért. 1893, 291. I., Arch. Közi. I. 304. 1.). Sol, a szíriai Napisten tisztelete Kr. u. a második század­ban terjedt el a római birodalomban. Először Elagabalus (218—222) emelte állami rangra, 50 évvel később pedig Aurelianus császár még nagyobb pompával \/eüe körül. Idők folytán, mint a sötét­30

Next

/
Thumbnails
Contents