Székesfehérvári Szemle 9. évf. (1939)

Fejér megye népe és vallási viszonyai a római uralom idején* ség hatalma felett diadalmaskodó istenség, a Sol invictus, tisztelete összeolvadt a Mithras-tisztelettel. Ilyen Deus Sol-nak, azaz Mithrasnak szentelt oltárkövek Dunapentelén : 1. Deo Soli Augusto, állította Ophelimus, stationarus (vámhivatalnok). 2. Deo invicto Mythrae, melyet valószínűleg a cohors Hemesenorum katonája állított föl. 3. Soli invicto Deo, készíttette Marcus Ulpius Petuernus. Utóneve Petuernus alapján keleti, szíriai származású ember lehetett. (Arch. Ért. 1890, 155—157. 1. Fejérm. és Szfvári Tört. és Rég. Egylet Évkönyve 1893, 161. 1.) 5. Sol Alvianus a székesfehérvári múzeumban (Lt. sz. 3124, Arch. Ért. 1917, 4. L 1. III. tábla 5. k.). A Sol vagy Mithras emlékeknek e dunapentelei gyakorisága bizonyára a pannóniai helytartó alá tartozó és Dunapentelén állomásozó cohors I. miliaria Hemesenorum sagittariorum equitata csapatával van összefüggésben. Csapatot ugyanis Szíria Hemesa városából egészítették ki és a katonák innen a napimádás őshazájából hozták magukkal iránta való nagy tiszteletüket. Ennek a napistentiszteletnek a székesfehérvári múzeumban igen érdekes emléke az a bronzberakásos falap, melynek egyik lapján Sol, a másikon Luna képe látható. A falapot Zámolyon, Báró Jenő szőlőjében kőkoporsóban találták,egy bronzedénnyel,apróbb bronzrészletekkel és fibulával együtt. (Lt. sz. 496, 2365 és 2367. Arch. Ért. 1894, 282—284. 1. Károly J.: Fejérm. Tört. V. k. 537-38. 1.) Az égitestekkel összefüggő asztralis vallási emlékek Fejér megyében három csákberényi sírkő. Az egyiken holdsarló és napkorong, a másikon csak holdsarló, harmadikon a halott képe felett két egymással szemközt néző, római kulcslyuk-lemez nyílásához hasonló, derékszögű mélyedések láthatók. (Arch. Ért. 1907, 298. 1. 8, 9, 10 k. Arnold Schober: Die römischen Grabsteine von Noricum und Pannonién, Wien 1923. 180,190,191. sz.). Hasonló derékszögű mélyedések láthatók a székesfehérvári múzeum Gyáróról származó kövén is (Lt. 6013). A nap, a hold és a kulcslyukalakú mélyedések tulajdonkép keleti származású, a túlvilágra utaló szimbólumok. E keleti, chaldeus eredetű asztralis világnézet szerint a lélek halál utáni hazája nem az alvilág, mint a görög-római vallásban, hanem az ég. Az égi túlvilágnak két kapuja van, amit a Nap kelte és nyugta jelez. A kulcslyukat utánzó mélyedések is az ég két kapujának szimbólumai. Asztralis jellege van a székesfehérvári múzeum egyik püspökségi letétből származó töredékes kövének is. A kövön csak Mithras feje és hátracsapódó köpenye van meg. A kőnek régi rajzán, mikor még az eső nem mosta le, a köpenyen három csillag és holdsarló, a kő felső sarkán pedig az egyik oldalon fénysugaras, a másikon holdsarlós emberfej látható. A köpeny holdsarlója és a holdsarlós emberfej ma is megvan. A kő tehát 3t