Székesfehérvári Szemle 8. évf. (1938)

Kúthy István. Mária Terézia királyi ajándékát királyi köntösbe öltöztetve köldötte Bécsből Székesfehérvárra. Monumentális ezüst hermát készíttetett a szent ereklye számára, amelybe a régi ereklyetartóból 1778. március 14-én Batthányi József gróf, akkori esztergomi prímás-érsek teljhatalmú megbízottja, Perényi Imre br. esztergomi kanonok helyezte bele a fehérvári székesegyháznak szánt koponyacsontot Eszterházy Ferenc gróf kir. kancellár, Végh Péter, Örményi József udvari tanácsosok s a székesfehérvári székeskáptalan kiküldöttjei, nevezetesen Orubanovits Zsigmond nagyprépost és Szegedy Pál éneklőkanonok jelenlétében ; lepecsételte azt, azután átadta a káptalan kiküldöttjeinek.

28

) Székesegyházunknak ajándékozott ereklyét, mely 1440-ben még városunkban őriztetett, Mária Terézia 1775-ben a pozsonyi társaskáptalan egyházában tette letétbe, oda a bécsi udvarból került, de hogyan és miként, azt nem tudjuk. Cserey Farkas 1774-ben Bécsből testvéréhez Cserey Ambrushoz Székesfehérvárra írt levelében említést tesz a bécsi udvari temlomban és a jezsuita professusok házában őrzött koponyaereklyékről.

29

) A királynő bőkezűsége az új ereklyetartón kívül Székesfehérvárnak juttatta a régi ereklyetartót is, amelyben Szent István koponyacsontját a pozsonyi káptalani egyházban őrizték. Perényi Imre br. 1778. március 24-én kiállított bizonyságlevele következőképen tanúskodik erről: »Antiquam Thecam Argenteam, figuris distinctam, Inscriptionibus unitam, tamquam Vetustatis reliquias, authentici documenti loco, ad novum Conservatorium infra reposui, ac ita tandem praetitulatis Dominis Deputatis Illustrissimi Episcopi Albensis deferendum tradidi, in pignus perpetuum Regiae clementiae.«

80

) E régi ereklyetartót ma a székesfehérvári székesegyház kincstárában őrzik. Már Ipolyi Arnold, magyar műrégészetünk atyja rövid, mesteri leírást közöl róla »Középkori magyar ötvösművek« с kitűnő tanulmányában. Kegyelettel adjuk közre az ismertetést: »A koponya ereklyének régibb tokja... újabb XVII. századi renaissance Ízlésű mű. Alakjára nézve lapos tálcán, félkörűn, koponyaszerűen emelkedve s áttört ezüst művezettel mintegy rácsozatot vagy kosarat képezve készült. Rajta angyal, cherub fejek és virágfüzérek, u. n. nyitott koszorúk (feston) közt, vert műben két nagyobb kép látható; az egyik szt.Istvánt antikszerűleg idomított fejedelmi öltönyben, koronával fején, trónon ülve, keresztbevetett lábbal s jogart tartva, állítja elő ezen körirattal : Caput S. Stephani Regis Ungariae. A másik képen térdelve állíttatik elő, hasonló királyi jelmezben, a mellette levő oltáron a Boldogságos Szűz alakja látható: S. Maria Ora Pro Nobis körirattal. A tálcán vagy lemezen, mely ezen áttört műnek alját képezi, kereszt s egyszerű cifrázatok vannak vésve. Az egész mű, mint a rajzok világosan mutatják, máris a XVII. századi u. n.