Székesfehérvári Szemle 8. évf. (1938)

Szent István király tiszteletét őrző egyházi műemlékeink Székesfehérvárott. barokk Ízlésben készült.«

31

) Az ereklyetartó magassága : 10*5 cm. alsó, elipszis alakú lapjának nagyobbik átlója: 19 cm., kisebbik átlója: 16 cm., súlyát az 1817-i egy. egyh. látog. jegyzőkönyv 25 unciában állapítja meg. Az 1883—84-ben Budapesten, az Orsz. Magy. Iparművészeti Múzeum által rendezett történeti ötvösmú kiállításra Ipolyi Arnold besztercebányai megyéspüspök, elnök Pauer János székesfehérvári megyéspüspöktől kieszközölte az imént ismertetett régi ereklyetartónak és az új szoborszerű hermának, mely »a múlt század egyházi ötvösművészetének egyik remeke« a fővárosba való felküldését.

32

) Az akkori műbírálóktól dicsért újabb ereklyetartó származásáról Pauer János röviden így emlékezik meg: »Mária Terézia a szent ereklyének belső értékét külső fény által méginkább nevelni akarván, egy fejedelmi ajándékhoz illő, 512 lat nehézségű, gazdagon megaranyozott mellszobrot készíttete.«

33

) Sellyei Nagy Ignácnak a drága ereklye átvételét elismerő, 1778. március 25-én kelt okirata a királynő értékes ajándékát, mint »novum Conservatorium argenteum, seu Statuam argenteam inauratam, humanam Speciem referentem affabre et operose elaboratam, cuius vertex Sacrum Cranium continens ad amplitudinem Sacri Depositi Cristallo vestitus ope claviculae operiri et deponi potest« — írja le.

34

) Az ötvösműveket ismertető szakirodalom azóta sem adott róla sokkal terjedelmesebb leírást. Ipolyi is röviden végez vele említett tanulmányában: » 1777-ben készült renaissance idomú aranyozott ezüst mellszobor, már a múrégészet körén kívül áll.«

35

) A 160 évesnél idősebb értékes ötvösmü hazánk műkincsekben szegény kulturhorizontján immár komoly múemlékszámba megy s mint szt. Istvánra legközvetlenebbül vonatkozó emlékművünket bővebben kell ismertetnünk.

86

) Hermánk másfél, esetleg két mm. vastagságú, öntött ezüstből XVI. Lajos-korabeli stílusban készült, emelvényen álló mellszoborszerű, bécsi műötvös munka. A fej kiképzése naturalisztikus, a haj, bajusz és szakái nagy fürtökbe szedett, az arc is szép, de nem elsőrangú szobrász műve. A koponyatetőn hátrafelé lejtősödő, szabálytalan elipszis alakú, csiszolt üvegből való ablakocska rejlik. Az üveglap valószínűleg egykorú a szoborral, de mindenesetre régi, mert külső fele homályos. Az ablakocska alatt kulccsal zárható szekrényke van a koponyaereklye számára, melynek alsó részéhez erősítették az ereklye hitelességét igazoló okmányt. A tarkón levő zár kinyitása után a szobor fejének felső része a ráerősített ereklyetartó szekrénykével együtt leemelhető. A zár a koponya belsejében van elrejtve, kívülről csak a kulcslyuk látható; a felső rész leemelhetőségét szellemesen oldották meg : a homlokba hulló, az oldalt és hátul egymásra bomló hajfürtök az elválasztó rést oly teljesen fedik, hogy a felső rész 63