Székesfehérvári Szemle 8. évf. (1938)

Csók István három arcképe a Múzeumban. • I. A Múzeum egységes Csók István gyűjteményét meg­alapozta maga a nemeslelkű nagy magyar művész, amidőn édes­anyjának és édesatyjának általa megfestett arcképeit, továbbá egy önarckép tanulmányát tulajdonul a Múzeumnak adományozta. Egy-egy hatalmas állomása e három kép Csók István művészi fejlődésének. A célunk Csók István egész művészi fejlődésének, a kezdő időktől napjainkig, — egységes képét nyújtani. Rend­kívüli terv ez, melynek megvalósítását egyelőre a nehéz gazdasági viszonyok lassítják. Azonban a nekiindulás megtörtént. Fenti három képen kívül a nagy művész rendelkezésünkre bocsájtotta a még birtokában levő egész fiatalkori kis festményeit, továbbá rajzait, tanulmányait, melyek rendkívüli becsúek művészettörténeti szempontból, a művész technikai készségének és lelkületének kialakulása szempontjából. Amint ezen rendkívüli érdekes és értékes anyag megfelelő elhelyezésére szolgáló terület rendel­kezésünkre fog állani, ami a legrövidebb időn belül megvalósul, Ígéretéhez képest maga Csók István fogja azokat lehozni és Múzeumunkban elrendezni. Ezután az lesz a törekvésünk, hogy a nagy mester fejlődésének minden korszakából egy-egy jellemző, befejezett művet megszerezzünk. Legalább 5—6 képre gondolunk, s akkor elmondhatjuk, hogy egy Fejér megyéből, Pusztaegresről elindult világhírű magyar művész oeuvrejének egész remekbe való ívelése előttünk áll. Ez pedagógiai és mútörténeti szem­pontból is páratlan értéke lesz vármegyénknek és városunknak és újabb rendkívüli vonzóereje lesz Múzeumunknak. Hiszen ha nagy mecénásaink: vármegyénk és városunk lehetővé teszik, hogy csak 1—2 évenként aukciókon vagy magánkézből egy-egy jól megválogatott Csók képet megszerezhessünk, a terv meg­valósítása elé bizakodással nézhetünk. II. Csók István 1865-ben született. A budapesti mintarajz­iskolában Greguss Jánosnál, Székely Bertalannál és Lotz Károly­nál tanult. 1881-ben Münchenbe ment, ahol Hackl és Löfftz voltak mesterei. 1887-ben Parisba készült. Atyja, Csók Lajos, a jómódú pusztaegresi molnár fia neveltetéséért minden áldozatra kész volt. Fia a párisi tanulmányozásra pénzt kért tőle. »Nem adok neked pénzt erre az útra.« »Miért?« kérdé megdöbbenve István fia. »Mert még egy arcképet se festettél eddig rólam.« Egy hét alatt a pusztaegresi malomban elkészült a kép. Ekkor Csók Lajos 61 éves volt. 1895-ben halt el. Szülei elhalálozásáig arcképeik a szülők hálószobájában függtek. Ez után a mester, aki mindig végtelen kegyelettel emlékezik szüleiről, a két képet

Next

/
Thumbnails
Contents