Székesfehérvári Szemle 8. évf. (1938)

Kúthy István. *) A szentistváni Székesfehérvárra vonatkozó források : Károly János Fejér vármegye története II. k. 17—57. 1., Pleidell Ambrusnak a Századokban megjelent fenti dolgozata. Marosi Arnold a Magyar Művészetben közölt fenti tanulmánya, a székesfehérvári honfoglaláskori temetőkről már említett dolgozatai, továbbá A sóstói középkori temető Szfvári Szemle 1934, 47. 1., A szárazréti középkori temető. U. о 1936, 48.1., Dr. Hóman Bálint: Árpádkori társadalom (Hóman Bálint Munkái, Magyar középkor, Bpest 1938,403.1.) s) Székesfehérvár kiváltságainak forrás munkái : Károly János : Fejér vármegye története II. k. Székesfehérvár kiváltságai (32. 1.), A kiváltságolt prépostság és társaskáptalan (99. 1.) fejezetei, Dr. Hóman Bálint : A magyar városok és polgári osztály kezdetei (Hóman Bálint Munkái, Magyar Középkor, Bpest 1938, 455. 1.), U. az : A magyar pénzverés Szent István korában (U. o. 237. 1.), Sebestyén József : A székesfehérvári prépostság és káptalan egyházi kiváltságai. Bpest 1926. Szent István király tiszteletét őrző egyházi műemlékeink Székesfehérvárott. ZENT ISTVÁN KIRÁLY halálának jubileumi évfordulója ráirányítja figyelmünket a templomépítő, Isten házait buzgó szívvel berendező és megajándékozó apostolkirály tiszteletére készült műműlékeinkre és azok történetére. Csodálatos, szt. István szűkebb hazája, Székesfehérvár és Fejér vármegye mennyire szegény a bőkezű, műpártoló király emlékét fenntartó nagyobbszerű egyházi műalkotásokban. Székesegyházunkon kívül az említett területen összesen hat szentegyház vallja őt patrónusának, ezek közül csupán az alcsuti kir. hercegi udvari kápolna értékesebb műalkotás, míg Bakonysárkány, Inota, Polgárdi és Velence templomai, a székesfehérvár-maroshegyi kápolna egyszerűbb és újabb építmények, csak az inotai templom gótíves szentélye maradt fenn a középkorból. Néhány kisebb műemlékünk : a székesfehérvári ciszt. templom szt. István freskója, a szt. király koponyájának régi és új ereklyetartója és pár harangon kívül nincs is több szt. István emlékét megörökítő egyházi műalkotásunk. Szegénységünk okát a hosszan tartó török megszállásban kell keresnünk, mikor középkori egyházi épületeink jórészt elpusztultak. A felsorolt egyházak és műemlékek a magyar barokk újraéledt s*zt. István kultuszának bizonyítékai, illetőleg a nemzet hősi és vallásos tradícióit erőteljesebben hangsúlyozó újabb évtizedek alkotásai. Ám a másodvirágzás sohasem fakaszt oly pompás, illatos virágokat, mint az első virágfakadás : ez magyarázza újabb szt. István emlékeink szerényebb megjelenését. Jelen cikkünkben Székesfehérvár város szt. István műemlékeiről lesz szó. Legközelebb, ha alkalom adódik, Fejér vármegye 16