Székesfehérvári Szemle 8. évf. (1938)

Szent István király tiszteletét őrző egyházi műemlékeink Székesfehérvárott. egyházi szt. István emlékeit óhajtjuk ismertetni. Az utóbbiakra vonatkozó műtörténeti adatok általában oly szegényesek, hogy azoknak kibővítése még időt igényel. A székesfehérvári székesegyház építését megelőző körülmények ismeretesek.

1

) Helyén temető állott, közepén szt. Jakab apostol tiszteletére épült templommal, melyet a török kitakarodasa után a város új lelkipásztorai, a jezsuiták szt. István tiszteletére szentelt plébánia templommá alakították át.

2

) E roskadozó régi templom helyére a hivek új plébánia egyházat emeltek. Először megépültek a tornyok (1702—1745), majd Buffler (Buff

leur) székesfehérvári jezsuita atya 1758 év nagyhetében tartott missziósbeszédeinek hatására megkezdették magának a templomnak építését

3

) s mint az a templom karzata fölött olvasható fölírásból kitűnik: tiz év alatt, 1768-ban be is fejezték. A festett fölirat — «Pietas. Senatus. Popolique. Alb. Deo. Optimo. Maximo. In honorem S. Stephani Primi Hung. Regis et Apostoli. E Fundamentis. Erexit Anno 1768.» — világosan bizonyítja, hogy a fehérvári hivőket nagy vállalkozásukban szt. István király iránt érzett hála és tisztelet ihlette. Hogy a szt. király emlékéhez ragaszkodó eme hűség milyen áldozatkész volt, azt nem csupán az építés gyors befejezése bizonyítja, hanem az építés után hat évvel készült egyházlátogatási jegyzőkönyvtervezet

4

) is, mikor megállapítja: «Ez a templom a kiváló elöljáróság rendkívüli búzgóságának és a polgárság hasonló bőkezűségének szerencsés csillagzata alatt épült fel.» Pedig — olvassuk alább, azon szegényasszony nagyszerű áldozatkészségére utalva, ki az adakozók közt elsőnek tette le «Máriás» tallérját a szent célra — «Initium fuit tenue, neque ullus certus Fundus. Cum unico Mariano coepta födi Fundamenta.» Székesfehérvár első püspöke, Sellyei Nagy Ignác 1777-ben, székfoglaló magyar beszédében joggal hivatkozhatott a fehérváriaknak szt. István tiszteletéből fakadt áldozatkészségére, midőn cserébe a szt. király különös oltalmát kérte: «Tekintsd e város Lakosainak tiszteletedhez való nagy buzgóságokat Iád, melly vidám arczával önként, jó kedvbül utolsó filléreket is arra áldozták, hogy szent nevednek emlékezetére az egy élő Istennek ez a böcsös, ékes, és ritka szépségű Templom föl épüljön.»

5

) Egyházunk — melyet, Mária Terézia 1777-ben megalapítván székesfehérváregyházmegyét, VI. Pius pápa székesegyházi rangra emelt — provinciális barokkstílben épült. Tervező építészének neve mindmáig ismeretlen. Ellenben szívesen ide iktatjuk, mindazon, alemplom építésénél működő építészek és építőmesterek neveit, kiknek fehérvári munkálkodására Schoen Arnold jeles műtörténészünk újabb kutatásai némi fényt derítettek.

6

) Sauer Leonard és Schwicker János György bécsi építészek a székesfehérvári jezsuita superior-plebános meghívására az 1702-ben tör17