Székesfehérvári Szemle 8. évf. (1938)

Székesfehérvár a honfoglalás és Szent István korában. cimet felvette, pénzverésre, hogy a XI. századi Európa önálló pénzverés nélkül nem tudott elképzelni keresztény uralkodót. Szent István pénzei apósának, II. Henrik bajor hercegnek 985 és 995 között vert regensburgi obuluszai vagyis féldenárusai után készültek, melyek hátlapjának felirata „Regina Civitas", Regensburgnak olaszos latin neve. Szent István pénzeinek előlapján „Stephanus rex", hátlapján „Regia Civitas" olvasható. Vájjon Fejérvár vagy Esztergom értendő-e a „Regia Civitas", királyi város alatt, ez a kérdés eldönthetetlen. A Székesfehérvár északkeleti határában „Pénzverő" nevezetű dűlője, Bél Mátyás, Katona, Schoenvizner, Rupp Fejérvár mellett foglalnak állást. Tárgyilagos elbírálással azonban csak az bizonyos, hogy a „Regia Civitas" a regensburgi „Regina Civitas" utánzata és Szent István az önálló pénzveréssel népét gazdasági téren is bekapcsolta a nyugati keresztény népek nagy közösségébe. Marosi Arnold. !) Székesfehérvár honfoglaláskori leleteinek irodalma. Nagy Géza? A magyar pogánykor emlékei Fejérmegyében (Arch. Ért. 1892,299—315. 1.); Lichtneckert József : Ujabb leletek a székesfehérvári Demkóhegyen (Arch. Ért. 1893, 266—269. I.) U. az A demkóhegyi ősmagyar temető. (A Fejérm. és Szfvár városi Tört. és Reg. Egylet évkönyve 1893, 296—304. 1.) ; Hampel József: Alterthümer des früh. Mittelalters in Ungarn 11.580—840,867—871.1. III. 393—396, 516—519. t. U. az: Újabb tanulmányok a honfoglaláskor emlékeiről, Budapest 1907, 196—206. 1. 78-87. t.; Marosi Arnold: Fejérm. és Szfvári Múzeumegyesület évi jelentése 1912, 16. JL A székesfehérvári múzeum honfoglalás- és árpádkori régiségei (Arch. Ért. 1914, 60—63. 1.), Székesfehérvár honfoglaláskori temetői (U. o. 1922, 25—41. 1 ), A székesfehérvári rádiótelepi ásatás (U. o. 1923—26, 245—256. 1.), Székesfehérvár honfoglal ási'te m etői (Fejérm. Napló 1924, szept. 7,14, 21, 28, okt. 5, 12. sz.), A székesfehérvári csontvázleletek és a magyarság származása (U. o. 1924. márc. 21—22.), A székesfehérvári honfoglaláskori kardok (Szfvári Szemle 1934,92 — 94. 1.), A székesfehérvári honfoglaláskori koponyák és típusai (U. o. 1935, 88. I.), Adatok Fejér megye honfoglaláskori archeológiájához (U. o. 1936, 43— 48. 1.); Dr. Bartucz Lajos: Adatok a honfoglaló magyarok antropológiájához (Arch. Ért. 1931), Honfoglaláskori magyar koponyák (M. N. Múzeum Néprajzi Tárának kiadása). 2

) A település kérdésénél használt források: Dr. Hóman Bálint: A honfoglaló törzsek megtelepedése, A magyarok honfoglalása és elhelyezkedése (Hóman Bálint Munkái, Magyar Középkor, Bpest 1938, 63. és 129.1.) ; Dr. Glaser Lajos: Kelet-Dunántúl a honfoglalás és vezérek korában. (Fejér vármegye, Bpest 1937, 57 1.) 3

) Székesfehérvárral mint római teleppel foglalkoznak Hampel Mommsen alapján Budapest régiségei IV. k. 48. oldalán, Kuzsinszky Bálint az Ókori Lexikon-ban (1902) I. 896. lapján Herculia címszó alatt, Károly János Fejér vármegye története II. k. 1—17. 1., Pleidell Ambrus «A magyar város-történet első fejezete» c. dolgozatában Századok 1934 évf. 290.1., Marosi Arnold «Székesfehérvár művészeti emlékei» címen Magyar Művészet 1930, 393—400. 1. Ezeknek adatait helyesbítve új felfogást képviselnek Marosi Arnold következő dolgozatai : A tác-fövenypusztai ásatás Szfvári Szemle 1934 évf. 53. 1., Volt-e Székesfehérvárott római telep Századok 1935 évf. 266. 1., Őskeresztény emlékeink és a tác-fövenypusztai bazilika Katolikus Szemle 1935 évf. 78. 1. 15