Székesfehérvári Szemle 7. évf. (1937)

A múzeum képtára. nek alkotófantáziája még ma is a modern szellem jegyében teremti műveit. Kiállított képe sajátos művészetének jelentős képviselője. A bibliai eseményt meseszerűen adja elő és rétegesen osztja fel a kép síkját. Az előtérben a dombon a zsidók vezetői segítségért könyörögnek az Istenhez, mig körülöttük a harc tombol. Stilizált mozdulatokban fejeződik ki a küzdelem az egyes kép-szallagokon. Az alakok erőteljesen kihangsúlyozott körvonalai élesen elkülönülnek a képzeleti táj részleteitől. Annak ellenére, hogy a képnek a folyton kisebbedő alakok révén távlata van, mégis szőnyegre emlékeztető síkszerűség hatását kelti. Gaál Ferenc: (Aratás) szül. Debrecen, 1891. szept. 12. A festő a valóságnak megfelelő hűséggel ábrázolja a napfényben izzó aranysárga búzatáblán folyó aratást. Minden naturalizmusa ellenére is szimbolizmussal szövi át a képet. Az aratók szinte egybeforrnak az életet adó buzatengerrel, amelynek jelentőségét azzal is kiemelni óhajtja, hogy majdnem teljesen betölti a kép felületét és az égből csak egy vékony esik látható. Istókovits Kálmán: (Remete rét) szül. Siklós, 1898. szept. 2. Fiatal festőink közül nagy technikai felkészültségével és gyors képalakító készségével tűnik ki Istókovits. Képzelete és a valóság képe itt látható munkáján meseszerűen fonódik egybe. A hatalmas kék égboltozat alatt szerényen húzódnak végig a harmatos zöld rét, a lankás domboldal, és a szallagszerűen egymás mellett futó szántóföldek. A természet végtelenségét nem zavarja az ember jelenléte, mert a háttérben lévő néhány kis alak észrevétlenül egybeolvad a mindenséggel. Iványi-Grünwald Béla: (Cigánylányok) szül. Somogy-Som, 1867. máj. 6. A nagybányai iskola egyik alapítójának, Iványi-Orünwaldnak páratlan érzéke van a szinek finom értékének megérzéséhez. Stílusa az idők folyamán számos változáson ment át, de minden egyes korszakában a legerősebb hatást a természet gyakorolta reá. Gazdag munkásságát a képszerkesztés nagyvonalúsága, a vérbeli festői látás és a romantikus lendület jellemzi. Kiállított képe kedvelt témáját, a faluvégek cigány világát, zsibongó életét, a lányoknak és az asszonyoknak színpompás öltözékét örökíti meg. Hatásosan egészülnek ki a napfényben elővillanó színfoltok, az árnyékban rezgő szinek erőteljes tónusaival. Kardos Gyula: (Érdekes olvasmány) szül. Baja, 1857. febr. 20. megh. Montecarlo, 1908. jan. 26. Miniatürszerűen, aprólékos gonddal, valósággal mintázza képeit Kardos Gyula. Akadémikus naturalizmusa a látható világ legapróbb részletét is hűen igyekszik visszaadni. Képein a rajz nagy szerepet játszik, míg a szin csak járuléka a szerkezetnek. Multszázadi előkelő interieurbe helyezi az olvasmányba mélyedő — 53 —