Székesfehérvári Szemle 7. évf. (1937)

Dr. Bálás-Piri László. fiatal nőt és férfit. A tárgy kiválasztásánál nem a nagyigényűség vezeti, csupán a szemnek kellemes és a nézőt szórakoztató képet igyekszik teremteni. Karlovszky Bertalan: (XIII. Lajos korabeli alak) szül. Munkács, 1858. okt. 24. Az ecsettel való rajzolás egyedül álló mestere Karlovszky Bertalan. Már fiatalkori képein is megvesztegető technikai tudás érvényesül, amelyhez lélekbemarkoló jellemábrázolás járul. Régebbi korából való ez a müve, amelynek miniatureszerű kidolgozása, megkapó anyagszerűsége, vonja magára a figyelmet. Annak ellenére, hogy tárgya romantikus, mert egy letűnt kor visszaálmodása, — művészi felfogása a végsőkig vitt naturalizmus. Katona Nándor: (Havas táj) szül. Szepesófalu, 1860. szept. 13. megh. Budapest, 1932. aug. 1. A magyar tájfestők közül realizmusa mellett borongós pátoszával tűnik ki Katona Nándor. Ezen a vázlatán megismerhetjük képeinek készítési módszerét. A ceruzával halványan fölvázolt tájrészletet színfoltokra bontva alapozta meg, hogy aztán végleges formába önthesse. Festményének értéke minden vázlatossága ellenére is, a tájhangulat szépségének megkapó elevenségében rejlik. Kéméndy Jenő: (Alchimista) szül. Szászváros, 1860. ápr. 8. meg. Budapest, 1925. jun. 25. A finom kivitelű miniatűr képek festője Kéméndy Jenő, ezen a munkáján romantikus fantáziával eleveníti meg a középkor tudósának, az alchimistának rejtelmes otthonát. Nem hiába volt Kéméndy az Opera és a Nemzeti Szinház műszaki vezetője, a kép szerkesztése és a világítás sejtelmessége színpadias beállítású. A főalaknak és a lombikból fölszálló nőnek könnyed festése mellett, a szoba berendezésének csendéletszerű részletezése jellemzi képét. Koszta József: (Olvasó nő) szül. Brassó, 1864. ápr. 27. A Munkácsy által megindított magyar romantikus realizmusnak egyik legkiválóbb tovább érlelője Koszta József. Elvonulva vidéken festi képeit, melyeknek tárgyát környezetéből meríti. Olvasó nő című műve hűen tükrözi vissza művészetének egyéni jellemvonásait. Közvetlen realizmusa kötetlen festőiséggel párosul, amelyen észrevehető az impresszionizmus hatása. Koszta főerőssége a szinek egymásra gyakorolt hatóerejének] átérzett ismerete. Lendületes ecsetkezelése nyomán villannak eő a komor erejű árnyékokba ágyazott, fénytől átitatott világos szinei. KosztolányiKann Gyula: (Csendélet festett szoborral) szül. Budapest, 1868. jan. 9. Építésznek indult Kosztolányi-Kann Gyula, de a festészet területén fejt ki művészi tevékenységet. Képeinek tömör szer— 54 —