Székesfehérvári Szemle 7. évf. (1937)

Dr. Balás-Piri László. bele, amely mellett azonban megtaláljuk az átérzett rajzot és a formaadás valósághoz tapadó hangsúlyát is. Tájképvázlata friss és eleven megfogalmazása a reá gyakorolt első benyomásnak. Deák Ébner Lajos: (Falurészlet) A magyar falusi élet jellegzetes képének szeretettel megörökített részletét mutatja be a munka. A kis méret ellenére is a részletek gazdag halmozása köti le a figyelmet. Első pillanatra a falusi lányka vonja magára a figyelmet, de a környezet életteljes visszaadása éppen olyan fontosságot nyer, mert Deák Ébernél az ember és a természet elválaszthatatlan egységbe forr össze. Deák Ébner Lajos: (Falurészlet) A házak tövében beszélgető alakok mindegyike jellegzetes típusa a magyar alföldnek. Az egyszerű motivumot Deák Ébner annyi elevenséggel tolmácsolja, hogy az élet illúzióját kelti. Hozzájárul éhez, hogy sem a természetet, sem pedig az embereket nem idealizálja, hanem a maga valószerűségükben mutatja be. Képeinek maradandó hatását a róluk áradó hangulat eredményezi. Edvi Illés Aladár: (Falusi utca) szül. Budapesten, 1870. máj. 25. A mélytónusú szinek romantikus hangulatában elevenedik meg a falusi utca képe. Az alacsony házak, a gémeskút és a kocsikerekektől fölvágott út az örökkévalóság megbékélt csendjét árasztja. Ezt a hatást a borongós hangulat és az ecsetkezelés széles, sima járása fokozza. A festő naturalista beállítottsága ellenére a szin és a kifejezés enyhítik a részletező előadást. Egry József: (Vihar után) szül. Újlak (Zala m.) 1883. márc. 15. A modern magyar festőművészetben érdekes típust képvisel Egry József. Az utolsó tizenöt év alatt lankadatlan érdeklődéssel tanulmányozza a Balaton fényjelenségeit. Képein a maga különös elgondolásában izzik a napfény, szétmálasztva, elmosva a formákat, amelyek lebegő és bizonytalan térrétegben imbolyognak. A fényzuhatagok oldják fel a szineket, a pasztelesen sárgákat és a hideg kékeket. A kép felületét dinamikus erő és lendület feszíti, akár a fénytől hasadozó víztükröt, akár a gomolygó felhőzetet, vagy pedig a Balaton menti tájat festi. Ernőd Aurél : (Mimózák) szül. Budapest, 1897. okt. 13. A fiatal Ernőd Aurél festészete annak ellenére, hogy több évig volt római ösztöndíjas, a francia szellemmel tart rokonságot. Impresszionista adottságaiból következik, hogy képein a formák föllazulnak, a színek opálos fényben burkoltan jelennek meg és a beáíllitás esetleges. A zöld függöny mellett álló széken elhelyezett mimózacsokor tárgyi egyszerűségét pótolják a lehelet könnyedségű színek finoman kikeresett tónusai. Fényes Adolf: (A zsidók megverik Amalek seregét) szül. Kecskemét, 1867. ápr. 29. Az idősebb nemzedék egyik kiváló tagja Fényes Adolf, aki- 53 -