Székesfehérvári Szemle 7. évf. (1937)

Marosi Arnold, dr. Bartucz Lajos, Joachim József, Kiss Dezső. A székesfehérvári bazilika feltárása. A székesfehárvári bazilika területén történt feltárások kezdete 1830-re nyúlik vissza, mikor a püspökkert kutjából vízvezető alagutat építettek ki az utcára, hogy a közönség is használhassa a kut vizét. Ez az alagút északkelet-délnyugat irányban átszelte a bazilika területét is, ahol három sír került felszínre arany mellékletekkel. E sirokat Henszlmann Imre a Buzlai-család 1481-ben készült temetkező helyének tulajdonítja. Ugyanekkor a déli hajó 5. és 6. pillére között hatalmas sírboltra akadtak több marványkoporsó összetört darabjaival és aranyholmikkal. A feldúlt sírbolt Henszlmann szerint II. Ulászló családjáé volt. A második fejtárás 1848-ban történt III. Béla és neje koporsóinak felfedezésé vei, melyeket Érdy János ásott ki és szállított föl Budapestre a Magyar Nemzeti Múzeumba. Ezt követték Henszlmann Imre nagy előtanulmányokkal történt rendszeres ásatásai 1862-ben a bazilika déli hajójának, 1874-ben a püspökkert területén levő részének, 1882-ben a déli hajó nyugati felének feltárásával és a feltárt részeknek újból való eltemetésével. A székesfehérvári bazilikának 1936-ban megkezdett, újból való feltárására Szent István halálának 900-ik évfordulója adott alkalmat. Az eszmét dr. Say Géza pendítette meg, amit a székesfehérvári muzeumegyesület örömmel fogadott és vette kezébe a kezdeményezést. Maga nem vállalkozhatott e nagy anyagi áldozatot kivánó feladatra, tehát Székesfehérvár városához fordult kérve, hogy a bazilika falainak kiásását és azoknak megfelelő alakban való fenntartását vegye föl a Szent-István centenárium munkatervébe. A város a muzeumegyesület előterjesztését elfogadva készséggel vállalta a további intézkedéseket. Ez intézkedések előkészítése és keresztülvitele gróf Széchenyi Viktor főispán és dr. Csitáry G. Emil polgármester érdeme, kik az őskoronázó város szentistváni jellegének kidomborítására fáradságot nem ismerő buzgósággal láttak hozzá. A nagy feladat megoldásához sikerült megnyerni Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter ugyanolyan szellemtől áthatott, történelemmel átitatott lelkületét és áldozatkészségét is, aminek birtokában aztán megindult a munka. Először a terv jogi részét rendezték. A bazilikái falaknak ugyanis csak kis része városi terület, nagyobb fele a püspökkertben fekszik, aminek feltárásához a püspökség engedélyére volt szükség. Shvoy Lajos megyéspüspök a püspökség érdekeinek - 3 -