Székesfehérvári Szemle 7. évf. (1937)

теЫ Végh Endre bátyját Végh Jánost, akivel jó barátságban volt, legyen útitársa és kalauzolója Fehérváron. Értesülve erről Pauer János, akkori megyéspüspök, Lisztet és Verebi Véghet meghívta magához. Liszt és útitársa a délutáni vonattal utaztak Fehérvárra. Lisztet a Saar házaspár várta a vonatnál és őt a maguk vendégéül le is foglalták, míg Verebi Végh János egyedül ment a püspökhöz. Másnap a püspök Liszt tiszteletére ebédet adott, amelyen Liszten és Végh Jánoson kívül résztvettek Boné Géza alispán, Havranek József polgármester, dr. Say József orvos és egy veszprémi kanonok. A pezsgős ebéd után Liszt és Végh János viszszautaztak Budapestre. Liszt fehérvári hangversenyéről igy —sajnos— semmi szó sem eshetik és egy egyszerű látogatással kell beérnünk. Az említett levelezés egyes példánvai a múzeum kézirattárában foglalnak helyet Fasc. XIII. 51-52 sz. alatt (Lt. sz. 191/1936.) D. A. Péterfy Jenő székesfehérvári kapcsolatai. A múzeum kéziratanyaga egy levélgyűjteményt őriz, melyet a korán elhunyt, tragikus végű, nagy magyar kritikus Péterfy Jenő írt fehérvári rokonaihoz az Eltér család két nőtagjához Gizellához és Elizhez. Dr. Lakatos Dénes ezt a levelezést az Irodalomtörténet 1926. 3—4. számában már ismertette egy alkalommal, de azóta újabb három levél került elő Schwarzbach Flóra zeneművésznő tulajdonából. Hozzája fordultunk tehát e kapcsolat közelebbi megvilágítása céljából Eltér megyei főorvos családjáról a Székesfehérvári Szemle 1936. évi I—II. számában Fehérvár XIX. századi kulturális életéről szóló cikkemben, emlékeztem meg. E család otthona a múlt század 60-70-es éveiben Fehérvár egyik szellemi gócpontja volt. Minden művész, aki városunkba jött, felkereste dr Eltéréket. Akkoriban fordult meg Fehérváron a hires néger színművész Ira Aldrige is, aki Európát Shakespeare Othellojával elragadta. Dr. Eltérné Uffizi Elza, aki egyben kitűnő hangverseny •énekesnő is volt, nyújtott át neki ez alkalommal egy angol nyelvű felírással ellátott babérkoszorút. A felirat szövege az angol világlapokba is eljutott, de úgy mintha azt Budapesten nynjtották volna át neki, nem Fehérvárait. A művész ajánlással ellátott „Néger tánc"-okat adott emlékbe érte, melynek autogrammja még ma is látható. Az Eltér családnak 3 gyermeke volt, két leány Eliz és Gizella és egy g^ fiu* Péterfy szivét Eltér Eliz tartotta ***** fogva és innen datálódik az az őszinte tisztelettel áthatott, finom lélekre valló levelezés, mely a 60 és 70-es évek között folyt le. „Szellemi" és „szemérmes" ezt lehetne Péterfy lelkére mondani. A későbbi nagy kritikus nemcsak zenekedvelő, hanem maga is zeneművelő volt, mert igen szépen hegedült. De már akkor felismerték benne a tudóst és művészt egy személyben. Egyik levélben a „hegedű" és „tudomány" előtt hajlonganak a kis huncut virágok. Egy alkalommal dr. Eltérek vendége is volt az iró, ahol bizonyára mély benyomást gyakorolt reá a család élete és sok indítást is kaphatott belőle. Kerti és házi foglalkozástól a délutáni klasszikus költőkből való felolvasáson keresztül a házi zene-estélyekig [mindenre volt ebben a nemes családi környezetben idő és gond. Maga Farkas püspök is sokat megfordult e házban. A levelezés 1872-ben ér véget. Ekkor ment a „kedves Eliz" férjhez és lett dr. Grőllerné, mig a „komoly Gizella" 1874-ben ment férjhez a derült kedélyű, sziporkás szellemű és széleskörű műveltségű dr. Schwarzbach hadbíróhoz. A nagy kritikusnak ez az ifjú szerelme érdekes bepillantást nyújt fejlődő lelkivilágába, mimózaszerűen érzékeny művészlelkébe. A levelek részletesebb tárgyalása, esetleg kiadása sokban hozzá fog járulni Péterfy Jenő életének, illetőleg halála titkának megoldásához. Az Eltér családról és Péterfy Jenő viszonyáról szóló levelezést a múzeum kézirattára őrzi Fasc. XIII. sz. alatt. Schwarzbach Flórának ezt megvilágító sorai ugyanott találhatók 50. sz. alatt. D. Á. к