Székesfehérvári Szemle 7. évf. (1937)

latos története. Kassa 1917 25-26), ahol az új rendet különösen kedvelő Árpádházi királyok bőkezű támogatásával a rendház rohamos fejlődésnek indult. Nem kétséges, hogy az esztergomi és budai kolostorok is részesültek a királyi kegy 'bőkezű juttatásaiban, de valószínűtlen, sőt kizártnak mondható, hogy ez utóbbiak 1235-ben az elmélyedő, tudományos élet szükségleteit úgy tudták volna szolgálni, mint a fehérvári kolostor. Hogy lehetett volna — csak például — oly gazdag könyvtáruk, mint amannak, mikor 8—10 esztendővel később rakták le csak alapját. Nem is kételkedik Fehérvár jelentőségében és elsőbbségében senki sem. Mindössze annyit jegyeztünk meg, hogy egyesek, felremagyarázván a tényeket, Székesfehérvár helyett Gyulafehérvárott keresik azt a kolostort, amely Juliánuszt magáénak vallhatta. Ezzel azonban csak röviden utalunk arra, hogy míg Székesfehérvár kolostorát Magyarországi Pál valószínűleg még 1221-ben alapította, a gyulafehérvári kolostorról fennmaradt okmányaink csak az 1290—1300. évekből emlékeznek meg (I. m. 40. o.). Tehát minden bizonynyal jóval későbbi alapítású. Egyáltalán : Erdély déli részén telepített domonkos kolostorainkról csak oly késői okmányokat tudunk felmutatni, hogy valószínű, ezt az országrészt a rend csak a tatárjárás utáni restaurációs korszakban, sőt csak a közviszonyok helyreállta után népesítette be tagjaival." (Dr. Bendefy László : Az ismeretlen Juliánusz. Budapest 1936, 9-10. o.) M. A. Liszt Ferenc és Székesfehérvár. A Székesfehérvári Szemle 1935. évi III —IV. számában egy egykorú újságcikk réven ismertettük a nagy zeneköltő első kapcsolatát városunkkal. Bécsi hangversenyén 1822-ben egy fehérvári származású hangversenyénekesnővel : Unger Karolinnal szerepelt együtt, aki később Olaszországba ment férjhez. Harsányi Kálmán Liszt regényében intimebb érzelmi szálakkal is fűzi egybe a művészt fehérvári származású hangversenytársnőjével. Ez az esetleges körülmény azonban még nem ad felhatalmazást arra, hogy Liszt Ferencnek Fehérvárhoz való kapcsolatára igényt tartsunk. Fontosabbak azok az adatok, amelyeket Schwarzbach Flóra zongoraművésznő szíves jóvoltából rendelkezésemre bocsátott. Herman László győri zeneiskolai igasgató ez év elején ugyanis hozzája fordult, hogy fenti körülményre vonatkozólag, nemkülönben Lisztnek 1865. év szeptember 10-én Fehérváron keresztül Rómába való utaztában az itten lefolyt ünnepségről némi felvilágosítást nyújtson. A pályaudvaron Gebauer Izidor ciszt. tanár köszöntötte a művészt, akit barátja és tanítványa Reményi is elkísért eddig. Itt vettek egymástól érzékeny búcsút és a művész az Örök város felé vette útját. Sajnos, ezidőben városunknak még nem volt napilapja, így az akkori eseményeket nem rögzítették le, ezért csak családi feljegyzések adhatnának róla némi fel világosítást. Gebauer beszédét a helybeli cisztercita rendház naplójában is kerestem, de hiába. Ennek kapcsán felvetődött az a hagyomány is, hogy Liszt Ferenc a nyolcvanas években Fehérvárott hangversenyezett volna. A hangversenyről magáról nagyon ellentétes adatok forognak közszájon. Schwarzbach Flóra őnagysága lelkiismeretes utánjárására Somsichnak Lisztről szól életrajzában találta meg az első biztos adatot, mely szerint Liszt Ferenc 1883 február második felében pár napot töltött a püspöki palotában. Ezidőben látták is őt, amikor a székesegyházat megnézte. Ismét sajnálattal kell lerögzítenem, hogy városunk nélkülözi a legnagyobb múlt századvégi helyi lapnak a „Székesfehérvár és Vidéké"-nek teljes példányát. A Múzeum csupán 1896-tól bírja végig a teljes példányokat, pedig sokszor nagy szükség volna reájuk, igy ismét nélkülöznünk kellett az egykorú híradást. Végre Verebi Végh Endre földbirtokos értesítette Schwarzbach Flórát Liszt Ferencnek 1883-ban Fehérváron tett látogatásáról A nagy magyar zeneművész eszerint egy unokahugának látogatására készült, aki Saar nevű, akkor Fehérváron állomásozó dzsidás őrnagy felesége volt. Liszt ekkor felkérte Ve- 39 -