Székesfehérvári Szemle 7. évf. (1937)

lehetett, ahol 1936 június 14-iki ki­szállásunk alkalmával a szőlőhegy aljában fekvő Kálvária-dombon szá­mos őskori edény cserepet találtunk. Ugyanitt állítólag egy csontvázsírt is leltek kőbuzogánnyal. Dr. Reichenbach Dezső orvos a szőlőhegyből szárma­zó bronzkori urnát őriz, az igazgató­tanító pedig hallstadti jellegű grafítos cseréptöredéket mutatott. Ugyané tájon Hain Ferenc és Fischer Ferenc szőlőjében, valamint a szomszédos vásártéren, annak agyagos gödörnek nevezett részén római téglasírok és egyéb sírok kerültek elő. A Horváth-u. 417. sz. alatt, Sváb Ferenc udvarán 1935-ben kutat ástak, ahol 170 cm. mélységben kőlappal takart, 4 faragott kőből összeállított sírláda és téglala­pokon, fekvő csontvázat találtak. Ugyanitt korábban gyöngyszemes csontvázsír is került elő. Begyújtott tárgyak : kőbuzogány sárgás színű mészkőből, grafitos cseréptöredék bordákkal és benyomott pontokkal ; római leletek : füles agyagkorsó de­rekán széles sötétebb festett szalag, sötétszürke füles agyagkorsó törött szájperemmel, piros festékes tölcsér­alakú agyagcsésze, amforaalakú kis agyagpohár pirosas harántsávokkal, kihajló peremű, szürkés agyagtányér, ugyanaz behajló peremmel, T alakú bronzfibula, két bronzcsat, indás bronz­dísz. (Lt. sz 10115-10124.) A hallot­tak alapján a vásártérről származik az Arch. Értesítőben (1902, 430 1.) említett és kocsialkatrésznek megálla­pított két satyrmellkép is. Sikerűit megtalálnunk Sommer Ferenc udva­rán és beszállíttatnunk a Mommsen által közölt (C. I. L 10359) oltár­követ is, melynek lelőhelye Szommer bemondása szerint a József-majorba vezető tagút keresztjének tájéka. (Lt. sz. 10125). Kőkori telepnyomokat sikerűit felfedeznünk Both-puszta határában azon leletekben, melyeket Lülei főin­téző volt szíves muzeumunknak ado­mányozni. A leletek között becses egy tengeri kagylóhéjbői készült karperec­szerű tárgy ; kőeszközök : két véső­alakú balta, kalapács fejtöredéke, 15'5 cm. hosszúkás alakú kőtárgy, két agyagkarika. (Lt. sz. 10108—10114) A bothpusztai árpádkirályok korabeli éremlelet közelebbi lelőhelye Lület szerint a puszta Aranyos-oldal ne­vű része. M. A. Római urnasírlelet Csákvárról. Csákvárról, mely Fejérmegye egyik gazdag lelőhelye a római régiségek­nek, eddig sírkövek és a székesfe­hérvári múzeum feltárásából nagyobb kiterjedésű téglasírtemető ismeretesek^ melyek mind a község lakott terüle­tén kerültek elő. Fúria Zoltán evan­gélikus lelkész bemondásából most már kint a község határában a.Málé­hegyen talált égetett hamvakat tar­talmazó urnasírról is van tudomásunk és ugyanannak adományából egy egész sírleletet kapott a múzeum. A sírleletet Pintér József földjén ásták ki és áll 27'5 cm. magas, hordóalakú urnából, 125 cm. széles takaró tálból, fémtükörtöredékből, 2 bronzgombból és 1 teknőszerűen hajlott bronzlemez­ből. A tükrön a. hamvasztásból szár­mazó olvadási nyomok vannak. Az urnasír lelőhelyén számos cseréptö­redék található és egy pannóniai szár­nyas fibula töredéke is előkerült, mely szintén a múzeumban van (Lt. sz. 10438—439). E leletek alapján a ta­tált régiségek egy kelta római urna­temető maradványai M. A. Római orvosi emlékek muzeu­munkban. Forgatva Dr. Korbuly György: Aquincum orvosi emlékei cimű művét (Dissertationes Panno­nicae Ser. I. Fasc. 3. Bpest. 1934.) a székesfehérvári múzeumban is talál­hatunk néhány ide vonatkozó tárgyat. Ezek közé tartozik a római üvegedé­nyek között kiállított három szopó­edényke, melyeket majd mindig cse­csemősírokban találnak. Ismertető jelük, hogy az edénykék alsó -részén hegyesre kihúzott csőrük van. A cse­csemő ezen keresztül szívta ki ar üvegbe öntött tejet. Rómában a cse­csemők ily mesterséges táplálkozása és a dajkák alkalmazása a hajdani patriarchális egyszerűség megszűné­sével jött alkalmazásra. Mindkettő oly mértéket öltött, hogy Antoninus Pius császárnak a Kr. u. II. században már szoptatási premiumokat kellett - »7 -

Next

/
Thumbnails
Contents