Székesfehérvári Szemle 7. évf. (1937)

lehetett, ahol 1936 június 14-iki kiszállásunk alkalmával a szőlőhegy aljában fekvő Kálvária-dombon számos őskori edény cserepet találtunk. Ugyanitt állítólag egy csontvázsírt is leltek kőbuzogánnyal. Dr. Reichenbach Dezső orvos a szőlőhegyből származó bronzkori urnát őriz, az igazgatótanító pedig hallstadti jellegű grafítos cseréptöredéket mutatott. Ugyané tájon Hain Ferenc és Fischer Ferenc szőlőjében, valamint a szomszédos vásártéren, annak agyagos gödörnek nevezett részén római téglasírok és egyéb sírok kerültek elő. A Horváth-u. 417. sz. alatt, Sváb Ferenc udvarán 1935-ben kutat ástak, ahol 170 cm. mélységben kőlappal takart, 4 faragott kőből összeállított sírláda és téglalapokon, fekvő csontvázat találtak. Ugyanitt korábban gyöngyszemes csontvázsír is került elő. Begyújtott tárgyak : kőbuzogány sárgás színű mészkőből, grafitos cseréptöredék bordákkal és benyomott pontokkal ; római leletek : füles agyagkorsó derekán széles sötétebb festett szalag, sötétszürke füles agyagkorsó törött szájperemmel, piros festékes tölcséralakú agyagcsésze, amforaalakú kis agyagpohár pirosas harántsávokkal, kihajló peremű, szürkés agyagtányér, ugyanaz behajló peremmel, T alakú bronzfibula, két bronzcsat, indás bronzdísz. (Lt. sz 10115-10124.) A hallottak alapján a vásártérről származik az Arch. Értesítőben (1902, 430 1.) említett és kocsialkatrésznek megállapított két satyrmellkép is. Sikerűit megtalálnunk Sommer Ferenc udvarán és beszállíttatnunk a Mommsen által közölt (C. I. L 10359) oltárkövet is, melynek lelőhelye Szommer bemondása szerint a József-majorba vezető tagút keresztjének tájéka. (Lt. sz. 10125). Kőkori telepnyomokat sikerűit felfedeznünk Both-puszta határában azon leletekben, melyeket Lülei főintéző volt szíves muzeumunknak adományozni. A leletek között becses egy tengeri kagylóhéjbői készült karperecszerű tárgy ; kőeszközök : két vésőalakú balta, kalapács fejtöredéke, 15'5 cm. hosszúkás alakú kőtárgy, két agyagkarika. (Lt. sz. 10108—10114) A bothpusztai árpádkirályok korabeli éremlelet közelebbi lelőhelye Lület szerint a puszta Aranyos-oldal nevű része. M. A. Római urnasírlelet Csákvárról. Csákvárról, mely Fejérmegye egyik gazdag lelőhelye a római régiségeknek, eddig sírkövek és a székesfehérvári múzeum feltárásából nagyobb kiterjedésű téglasírtemető ismeretesek^ melyek mind a község lakott területén kerültek elő. Fúria Zoltán evangélikus lelkész bemondásából most már kint a község határában a.Máléhegyen talált égetett hamvakat tartalmazó urnasírról is van tudomásunk és ugyanannak adományából egy egész sírleletet kapott a múzeum. A sírleletet Pintér József földjén ásták ki és áll 27'5 cm. magas, hordóalakú urnából, 125 cm. széles takaró tálból, fémtükörtöredékből, 2 bronzgombból és 1 teknőszerűen hajlott bronzlemezből. A tükrön a. hamvasztásból származó olvadási nyomok vannak. Az urnasír lelőhelyén számos cseréptöredék található és egy pannóniai szárnyas fibula töredéke is előkerült, mely szintén a múzeumban van (Lt. sz. 10438—439). E leletek alapján a tatált régiségek egy kelta római urnatemető maradványai M. A. Római orvosi emlékek muzeumunkban. Forgatva Dr. Korbuly György: Aquincum orvosi emlékei cimű művét (Dissertationes Pannonicae Ser. I. Fasc. 3. Bpest. 1934.) a székesfehérvári múzeumban is találhatunk néhány ide vonatkozó tárgyat. Ezek közé tartozik a római üvegedények között kiállított három szopóedényke, melyeket majd mindig csecsemősírokban találnak. Ismertető jelük, hogy az edénykék alsó -részén hegyesre kihúzott csőrük van. A csecsemő ezen keresztül szívta ki ar üvegbe öntött tejet. Rómában a csecsemők ily mesterséges táplálkozása és a dajkák alkalmazása a hajdani patriarchális egyszerűség megszűnésével jött alkalmazásra. Mindkettő oly mértéket öltött, hogy Antoninus Pius császárnak a Kr. u. II. században már szoptatási premiumokat kellett - »7 -