Székesfehérvári Szemle 7. évf. (1937)
A székesfehérvári bazilika feltárása. vázak mellett. Ép azért Henszlman csak találomra állapította meg, minden megbízhatóság nélkül, kik pihentek az egyes sírokban. Az egyetlen kivétel III. Béla és neje Antiochiai Anna, kik vörösmárvány koporsókban voltak eltemetve felirat és díszítés nélkül. Királyi voltukat a férfi csontvázon talált korona, zománcozott melldisz, aranygyűrű, a tetem mellé helyezett kard, jogarpálca és sarkantyúk, a női csontvázon korona és aranygyűrű árulták el, ami aztán alapot nyújtottak annak megállapításához is, mely királyi párnak földi maradványai. A fényűző temetkezés az Anjouház alatt jött divatba feliratokkal és a halott alakjával díszített síremlékekben gazdag mellékletekkel. így Károly Róbertról tudjuk, hogy arany koronával, sarkantyúval, továbbá kövektől és gyönygyöktől ragyogó vörös dolmány és nadrágban temették el, Nagy Lajos és Mátyás pedig díszes sírkápolnákat készíttettek maguknak. Díszes voltuk és a bennük rejlő kincsek okozták e pompás síremlékek pusztulását, mert magukra vonva a figyelmet nemcsak a hódító török esett neki, de a visszafoglalások alkalmából a keresztény csapatok sem kimélték azokat és így csak teljesen kifosztott, üres sírkamrák maradtak reánk. Ennek a háborús pusztításnak és a régebbi ásatásoknak, mikor a kibontott falakat újra betemették, lehet tulajdonítani, hogy a mostani feltárásoknál előkerült leletanyag nagyon kevés kivétellel csak újabbkorú cserépdarabokból és a szemétdombokon található lim-lomból áll annak jeléül, hogy az ásatások befejeztével mit használtak föl töltő anyagnak. Innen magyarázható, hogy muzeális értékű darab alig akadt közöttük. Legértékesebb darabok: egy arany pecsétgyűrű, mely felirata és vésete szerint Drugeth Fülöp nádoré volt és egy kis boglár madáralakokkal és románstilú zománcdísszel. Két arany pénz is került elő: az egyik velencei arany, a másik török. Feljegyzésre méltó három római faragvány kivételével, amelyek mint építőanyag használtattak fel, a római leletek ieljes hiánya, ami újabb bizonysága annak, hogy Székesfehérvár helyén nem volt római telep. Az előkerült három római kő közül az egyik dr. Polgár Ivánnak a Fejérmegyei Napló 1936 október 7-ki számában megjelent ismertetés alapján Aelius Flavianus és Justianus sírkövének töredéke, mely a püspöki palota délnyugati sarkánál talált pillérbe volt beépítve. A sírkő feliratának fordítása : A megholtak szellemeinek. Aelius Flaviusnak, aki hajdan mint a második segédlegio katonája 9 évig szolgált, élt 30 évet. Aelius Justianusnak, ki ugyanabban a légióban 6 évig katonáskodott, élt 26 évet. Elestek a dáciai hadjáratban. A mészkőből készült sírkő megcsonkított maradványa 87 cm. hosszú, 61 cm. széles és 23 cm. vastag. Latin — 9 —