Székesfehérvári Szemle 7. évf. (1937)

Marosi Ar

nold, dr. Bartucz Lajos, Joachim József, Kiss Dezső. szövege: D. M. | AEL FLAVIANO | QVOND MIL LEG II. f ADSTIPVIIIVIX | ANNXXX AEL JVSTI | ANOMIL LEG EIVS | DEM STIP VI VIX | ANN XXVI QVI DE | CIDERVNT IN EXP ED | DAC Olvasása: Diis Manibus. | Aelio Flaviano | quondam militi legionis II. | adjutricis stipendiario VIII. vixit | annorum XXX. Aelio Justi | ano militi legionis ejus | dem stipendiario VI vixit | annorum XXVI, qui de | ciderunt in expeditione Dacia - - - Az ugyanitt beépített másik római kő Bacchust ábrázoló dombormű mészkőből. Hossza 84, szélessége 80, vastagsága 55 cm. Az ülő Bacchus jobb kezében szőlő fürtöt, baljában repkénnyel övezett hosszú botot tart. A harmadik római faragvány a bazilikahajójában a második pillértől északra 272 m. távolságban került elő a föld alatt. Anyaga homokkő, hossza 105 — 106, szélessége lent 114, fent 100, vastagsága 30 cm. A követ három darabban talállak. Mélyített közepén az a jelenet látható, mikor Medea férje hűtlensége miatt két gyermekét Mermerust és Pherust megöli. A követ a múzeum őrzi. E római faragványokat meghaladólag is nagy értéket képviselnek a középkori faragványok. Kevés kivétellel kisebb és nagyobb csúcsíves töredékek, melyek nagyrészt a püspökkert lebontott kőfalaiból kerültek elő. Ma még rendezetlen raktári anyag. Igazi műbecsük majd akkor lesz látható, midőn összesítve a M. N. Múzeum által átengedett emlékekkel, a püspöki és múzeumi kőtár régebbi kőtári anyagával és a tervezett árkádok alatt elhelyezve a magyar középkori építészet szinte páratlan gazdag kincses házát fogják alkotni. A szórványos leletek közül a már említett drágaköves arany pecsétgyűrű az apszisz északi végződésétől nyugatra 5*05 m. távolságban és 2 40 m. mélységben került elő minden egyéb kiséret nélkül. A gyűrűt legelőször Joachim József tanulmányozta. Megállapítása szerint Drugeth Fülöp nádor tulajdona volt, ki Italiából került hozzánk, mint Károly Róbert gyermekkori nevelője és tanítója, később a királyi hatalom megszilárdításában egyik leghűségesebb támasza és tanácsadója. Mint a> királyné tárnokmestere több vármegyének, köztük Fejérmegyének volt ura. A nádori méltóságot 1323-tól 1328-ban bekövetkezett haláláig viselte. Hogy a gyürü csakugyan Drugeth Fülöp nádor tulajdona volt, azt pecsétlapjának körirata: S. Ph. PALATINI (Sigillum Phiiippi Palatini = Fülöp nádor pecsétje) igazolja. A nádorok sorában ugyanis Fülöp nevű csak egy van, Drugeth Fülöp. A gyürükőbe vésett madáralak is azonos a Drugeth-család címerének seregélyével. A gyürü kiképzése az Anjou-kor csúcsíves jellegét mutatja. — 10 -