Székesfehérvári Szemle 6. évf. (1936)

Faller fenő. rétegek alkotják és csak a medenceperemeken bukkan néhol (a Sátorhegy keleti, a Hársashegy nyugati és déli, a Lóingatóhegy északi nyúlványain) felszínre az eocén. A medence további felépítésében a csabdii-mányi szarmata vonulaton kivül a legújabb kcr üledékei vesznek részt s a jóminőségű vöröses-barna erdőtalajokon a nagynémetegyházai, mesterbereki, csordakuli és tükrösi uradalmak folytatnak intenzív gazdálkodást. Nevezett puszták, mint tudjuk Bicske község határában, vármegyénk északnyugati csücskében fekszenek s különösen az ősi Mészáros-(Fleischhauer-Strasse) vagy Budai út mentibe eső Németegyháza régi telephelye lehet az embernek. Igazolja eme föltevésemet egy sirlelet, melyre 1924-ben bukkantam, a Kisnémetegyházáról Csordakutra vezető dülő-út déli oldalán lévő 215.2 m. magas dombhátságon, melyben három kis bronz ékszert leltem, valamint az a sok római korbeli érem, melyet Nagynémetháza határában gyűjtöttem. Hasonlóképen régi telephelyek Mesterberek, Csordakút s a szomszédos Csabdi-község is, melynek dongaboltozatos, középkori bazilikáját csak nem rég tárta föl a Székesfehérvári Múzeum.

3

) Nagynémetegyháza és környéke hullámos, hegyes-völgyes arculata különben kedvesen illeszkedik bele a Vértes, illetve Gerecse vadregényes, természeti szépségekben dúsan bővelkedő, hangulatos vidékébe s különösen Puszta-Tornyó felé napokig elkóborolhat az ember a nélkül, hogy betelne a táj változatos szépségével. Egyébként az egész medencében az északnyugatidélkeleti irányú, hármas tagozódás jellemző. A hármas tagozódás nemcsak az egész medencére, de annak kisebb önálló részeire is karakterisztikus. E tagozódás legföltünőbben a Lóingató-hegy, nyugati meredek szikláin figyelhető meg és szinte önként vetődik föl az a gondolat, hogy a németegyházai mélységben lappangó triász hátságok a Lóingató-hegy mélységbe süllyedt folytatódásai, melyeket ésszakkelet felől köpenyszerűen takarnak be az eocén rétegek. E tagozottság tömbökre bontja a medencét s a hullámhegyek (szinklinálék), mint vízválasztók szerepelnek, úgy hogy a hullámvölgyekben (antiklinálék) mindenütt ott találjuk a csapadék vizek fölszaporodásából megindult vizereket. Ezek az erek a nyári melegben kiszáradnak, esős időkben azonban patak nagyságúvá dagadnak s vizük mesterséges elgátlással van fölfogva a halastavakban. Nagynémetegyházán egyébként geológus szemmel François Sulpice Beudant, francia geológus fordult meg elsőnek, ki mint tudjuk XVIII. Lajos francia király megbízásából és költségére, mint a párisi kir. ásványtár aligazgatója 1818-ban csaknem egy félévre terjedő, rendkívül becses tanulmányutat tett hazánkban, - 30 -