Székesfehérvári Szemle 6. évf. (1936)

Előszállás-Öreghegy, Bajcsi-hegynek hasonló szabású sárga edényei, melyek Horváth Tibor kimutatása szerint a nagyszentmiklósi lelet arany edényeivel vannak közelebbi összefüggésben (94. és 98. 1.). M. A. FELJEGYZÉSEK. Őskori kőeszközök Székesfehérvárról. A szerencsés véletlen két őskori kőeszközzel gyarapította a múzeum székesfehérvári őstörténeti anyagát. Az egyik Potó István földmunkás szolgáltatta be. Találta a kanális parton ott, ahol a Varga-csatorna kiágazik a Malom-csatornából. Valószínű a csatornából kihányt iszappal kerülhetett a partra, de az sincs kizárva, hogy eredeti helyén volt, mert e tájon, valamint a réttel szomszédos Szeder-utcai kertekben már több őskori lelet került elő. A zöldes fekete kőzetből készült nyéllyukas kőbalta hossza 235 cm. E mérettel a múzeum legnagyobb e fajta kőeszköze. A másik kőeszközt Mahler Károly, az Ybl Miklós áll. gimnázium tanulója hozta. Ez az Eppingér-féle téglagyár feletti dűlőben került elő. Az alakjuk után gyalukőnek nevezett kőszerszámok közé tartozik. Sajnos, egyik vége letörött és elkalódott. Hossza 8 cm. (Lt. sz. 10094 és 10095.) Bronzkori urnatemető Kálóz-Beimajor területén. A székesfehérvári múzeumnak Kálóz Belmajor területéről eddig csak római leletei voltak és pedig agvagbögre és tálka. (Lt. sz. 4425 26 ) Ujabban Jófejű számtartó adománya folytan mar bronzkori adatokat is szereztünk, melyek a Csinpi puszta és Sárkeresztur közti u. n. hetvenes-táblán gazdasági munkálatok közben kerültek felszínre A leírás szerint a leletek bronzkori urnatemető mellékletei, melyek kö?ül 2 alacsony füles csésze, apró iülű tálka fenékrészlet, csövesedénytalp és nagy fedőfül került be a múzeumba (Lt. sz 10154 58.) A Csiripi homokbányában csontvázakat találtak Ni lus parti jelenet egy székesfehérvári kőemléken. Nagy Lajos : Aquincumi mumia-temetkezések с értekezésében (Dissertationes Pannonicae Ser. I. Fasc. 4. Bpest. 1935) Pannónia egyiptomi vonatkozású emlékeivel foglalkozva a székesfehérvári püspöki kőtár egyik római kövéről is megemlékszik képe bemutatásával. A kő ábrázolása a Nilus partjára visz el bennünket,melykrokodíIusokat,amphorákkal terhelt szamarat, fára menekülő grillust és odavaló növényzetet tár elénk A faragvány idegenből vett mintakönyv után aquincumi kőfaragó műhelyben készült. (I. m. 28. I. 26. k.) Középkori oklevelek Székesfehérvárról. A múzeum okiratgyűjteménye újabb gyarapodásában említésre méltó két középkori székesfehérvári okirat. Az egyiknek dátuma 1478 aug. 21, tartalma: Székesfehérvár tanácsának bizonyságlevele arról, hogy Margit asszony, néhai Fekete Mihály özvegye, a fehérvári Szt. Bertalan utcában levő házát a csatkai pálos kolostornak adományozta. A másik III. Béla király oklevele 1193-ból, amellyel a székesfehérvári keresztes lovagokat birtokaikban megerősíti. A helytörténet és magyar nyelvészet szempontjából értékes oklevélnek eredetijét, vahmint az előbbiét is a M. Orsz. Levéltár őrzi és azokról készíttetett a múzeum fényképeket. Adatok Székesfehérvár templomairól. Városunk történelmi adattárának értékes gyarapodása azok a cikkek, melyeket Dr. Polgár Iván a Fejérmegyei Naplóban közölt. E közlemények tárgyai a következők : Szent Peter apostol temploma (F. N. okt 12 és 13), A fehérvári székesegyház keletkezése. (F. N okt. 27), Különösen időszerű a Szent Jakab templomról szóló közlemény, amely folyamatban levő restaurációnál előkerült gótikus pillérek és ablakkeretek alapján ismerteti, miként történt a mai székesegyháznak az egykor helyén állt középkori temp113 -