Székesfehérvári Szemle 6. évf. (1936)

lomból való átépítése és kapta meg jelenlegi barokk külsejét. Legújabban ugyancsak Dr. Polgár Iván munkája hagyta el a sajtót. „A székesfehérvári bazilika múltja" cimen.(Szf. 1936.) Mindazt,amit tudós szorgalom az egykori fényes árpádházi templomunkra vonatkozólag megállapított, amit többszöri ásatások feltártak, e munkában összegyűjtötte, irodalmi vonatkozással ellátta. Műve a későbbi munkák szempontjából elsőrangú fontosságú, mert itt egy helyt találhatni mindent, amit e templomról valaha is irtak. Fejér megye az Archeológiai Értesítőben. Az Arch. Ért 1935-ki évfolyamában fejérmegyei vonatkozású közlemények Marosi Arnoldtól : A székesfehérvári múzeum római kocsilelete Kalózról és ezzel együtt Alföldi András a nagylóki, dunapentelei, sárszentmiklósi és egy régebbi kálozkocsi-leletről emlékezik meg ismertetve azoknak állatfejes kerékvetőit Paulovits István a „Dionysosi menet (thiasos) c. tanulmányában a dunapentelei, felcsuti római ládaveretek ide tartozó bronz ládavereteit ismerteti és a székesfehérvári múzeum Adonyból származó bronz tükörtokjának Dionysos, Herakles és egy pán alakját ábrázoló domborművét. A tanulmány folytatása az Arch. Ért. 1936-os kötetében Dunapentele és Kajászószentpéter szerepelnek dionysosi kőemlékekkel. Ugyanitt Marosi Arnold a székesfehérvári múzeum őskőkori csontszigonyáról közöl cikket, Höllrigl Ferenc pedig III. Béla király székesfehérvári sírjából való csipkének képét mutatja be. Fejérmegyei keresztény ládavei« tek. Nagy Lajos a Pannoniá-ban közölt tanulmányában (Keresztény-római ládaveretek Szentendréről, 1936 1—3. füz. 1—21. 1.) négy fejérmegyei leletről is megemlékezik. Három Dunapenteléről, egy Lovasberényből származik. A dunapentelei példányok egyikét a mainzi Central-Muzeum őrzi Dánielnek az oroszlánok és két fa között álló meztelen alakjával és a kánai csodával. A rajta látható arcképek közül a két szélső meduzafejet ábrázol, a két középső egyike Péter és Pál apostol, másika női arckép. (Hampel: Arch. Ért. 1902,39. 1. 11. k. — Supka: Frühchristliche Kästchenbeschläge aus Ungarn. Rom. Quartalschrift 1913, S. 162, Fig. 1. — Pannónia, 1936 1—3. szám. 8. к.) — A másik dunapentelei lelet a berlini Völkerkunde-Museum tulajdona, mely a jó Pásztor alakja mellett a Constantínus-dinastiára vonatkozó jeleneteket is ábrázol (Pannónia 1936.13. 1.46. iegy.3) A harmadik darabon, mely a Nemz. Múzeumban van, a keresztény jelenetek mellett Orpheus is jelen van egy lemezkén, melynek sarkaiban Nagy Constantinus-féle Krisztus monogramm és galamb láthatók, de ott találjuk még Jupitert kétszer, Minervát, Mercuriust kétszer, Marst háromszor. — (Supka : I. m. Fig. 2. - Pannónia 1936, 1 -3. sz. 9. k.) — A lovasberényi ládaveret Bellerophon ábrázolását említi Nagy Lajos (Pannónia 1936,1 -3. szám 19.1.16. k.) Hivatalos tudósítások. A múzeum közgyűjteménnyé nyilvánítása. A vallás- és közoktatásügyi miniszter

?

,1936 évi július hó 17-én 10058 1936. III. sz. alatt kelt rendeletével a múzeum-, könyvtár- és levéltárügy némely kérdésének rendezéséről szóló 1929: XI. t.-c. 2. §-ában foglalt rendelkezés értelmében a Fejérvármegyei és Székesfehérvári Muzeumot közgyűjteménnyé nyilvánította. Elismerés a múzeumnak. A közgyűjtemények Orzz. Főfelügyelősége 1936 július 5-én 60/1936. sz. alatt kelt a székesfehérvári múzeumhoz intézett átirata : Tekintetes Igazgatóság ! A vezetése alatt álló múzeum 1935 évi működéséről szóló jelentését teljes elismeréssel vettem tudomásul. A múzeum épületének kibővítésével folyó építkezési munkálatok, a múzeum anyagi helyzetének kedvező - 113