Székesfehérvári Szemle 6. évf. (1936)

Székesfehérváron tartott országgyűlések és koronázások megörökítéséről. halála következtében beállott interregnum idejére az ország kormányzásáról és ápr. 4-re országgyűlést hirdettek Pestre. 25) 1464. Mátyás király koronázó-országgyűlése, melyen megerősítette az aranybullát Nagy Lajos és Zsigmond törvényeivel együtt. Rendezték továbbá a Frigyes császártól visszaváltott korona őrzését. 26) 1506. Elhatározták az I. Miksa császár elleni háborút, mert a császár az előző évi rákosi országgyűlésnek reá nézve hátrányos végzése miatt seregével betört az ország nyugati határán. 27) 1510. Végzései ismeretlenek. 28) 1526. Király választó-országgyűlés, amelyen Zápolyai Jánost Magyarország királyává választották. 29) 1527. I. Ferdinánd és feleségének megkoronázása, mely után a rendek még néhány napig tanácskoztak és az ország nyugalmának biztosítását célzó végzéseket hoztak. Juhász József. Jekelfalussy püspök összeütközése Ferenc Józseffel. A; LZ EGYHÁZI ÁLLAM megszüntetésével megszűnt a pápa világi hatalma. Új egyházpolitikának kellett bekövetkeznie, hogy a megváltozott viszonyok szerint mégis csak gyakorolni tudja a Szentszék csorbítatlan befolyását a világ katolikusaira. Ez az új egyházpolitika az 1870. évi római vatikáni zsinaton adott programmot. E programm Ferenc József király 1870. augusztus 9-én kelt elhatározásával királyi tetszvényjogainak érvényesítésével helyezkedett szembe. Ennek foganatosításával a magyar kormányt bizta meg, mely a következő nap értesítette is erről a magyar püspöki kart. A magyar püspöki kar vegyes érzelmekkel fogadta a királyi elhatározást s a vallás és közoktatásügyi miniszternél magyarázatot is kért. Erre Eötvös kultuszminiszter kénytelen volt magyarázatkép kijelenteni szeptember 29-én kelt pótértesítésében, hogy a legfelsőbb rendszabály alá nem tartozhat a római poeni- 97 —