Székesfehérvári Szemle 6. évf. (1936)

Barcsay Amant Zoltán. tentiariá-nál szorgalmazandó bűnfeloldozások, s felmentések, melyek csak lelkiismeretben — in foro interno — alkalmaztatnak, továbbá azon esetek, melyek halasztást nem tűrnek, vagy valakinek jó hírnevét veszélyeztetik. Az ide vonatkozó miniszteri rendelet így szól: 1056. ein. sz. Méltóságos püspök Úr! Ő felsége, mint kath. fejedelem e kettős minőségben fel van jogosítva valamint az egyház fenállását biztosítani, ugy egyszersmind az állam jogait s törvényeit az egyház netalántáni túlkapásai s túlterjeszkedései ellenében is „védeni s sértetlenül fentartani. — Ezen jognak alapján, midőn Ő Felsége az ülésező római zsinat magatartásával szemben folyó évi augusztus hó 9-én kelt legmagasabb elhatározása által a királyi tetszvényjognak érvényesítését elrendelni, s annak foganatosításával a kormányt megbízni méltóztatott, miként erről Méltóságod a kormány részéről ugyanazon hó 10-én értesíttetett is, ez által csak azt szándékozott elérni, nehogy oly zsinati határozatok, vagy pápai leiratok kerüljenek a polgárok kezeibe, melyek tartalmuknál fogva a fejedelmi jogokkal s az állam törvényeivel s nyugalmával meg nem férnek. Nehogy tehát a legf. határozványnak hibásan oly értelem kölcsönöztessék, melyet az épen nem tartalmaz minden habozás s félreértések elkerülése tekintetéből szükségesnek találom kijelenteni, miszerint e legf. rendszabály alá nem tartoznak a római poenitentiáriá-nál szorgalmazandó bűnfeloldozások, s felmentések, melyek csak lelkiismeretben — in foro interno — alkalmaztatnak; továbbá azon esetek, melyek halasztást nem tűrnek, vagy valakinek jó hirnevét veszélyeztetik. — Fogadja Méltóságod kiváló tiszteletem őszinte nyilvánítását. Budán. 1870 évi szeptember hó 29-én. B. Eötvös József s. k. A kiegyezés után mindenki az udvarral való barátkozó hangulatban volt. Talán azért nem történt különösebb oppozició a királyi tetszvényjog újbóli érvényesítésével. Egyedül a kuruc Jekelfalussy Vince, ki a szabadságharc bukásával elvesztette szepesi megyéspüspöki székét s csak a kiegyezés után nyerte el a székesfehérvári megyéspüspökséget, nem vett tudomást a királyi tetszvényjogról. Az emiitett vatikáni zsinat április 24 i és július 18-i dogmatikus határozatait felsőbb engedély nélkül, 1871 január 18-án megküldötte püspöki helyettesének kihirdetés végett Székesfehérvárra. Jekelfalussy rendelete folytán a zsinati határozatokat ki is hirdették a fehérvári egyházmegyében. Nagy felindulás támadt erré a kormány- és az udvari körökben. Ferenc József király, ki amúgy is nehezen ment bele a szabadságharc szepesi püspökének újbóli egyházfejedelemségébe, maga követelte az ügy ki98 -