Székesfehérvári Szemle 5. évf. (1935)

Őskori település Csórón. F. é. augusztus 27-én Serieller Lajos államépit. főmérnök jelentette, hogy a Csőri országút munkálatai folyamán a 9. és 10. km. szakaszán útbevágást eszközöltek. Az útszelvény munkálatai közben a homokparton fentről lefelé nyúló fekete földdel telt szabályos alakú bemélyedések tűntek fel, amiből a munkát vezető mérnökök esetleges sirokra következtettek. Másnap aug. 28-án a helyszínre kiszállva első pillantásra megállapíthattuk, hogy itt az őskori ember földbevájt méhkasszerű lakásairól van szó (verem, putrilakások.) A telep hosszanti kiterjedése alig 100 méter (9-521 és 9-616 országúti szelvény között.); szélességben az addigi munkálatok alapján 30—32 méterre tehető, tehát .3000—3200 m

2 területet foglalt el, mely azonban az út jobb oldalán észak nyugati irányban látszott továbbterjedni. — Kijövetelünkkor az országút jobb partján 4 üreg volt észlelhető a mai felszíntől átlag 2 méter mélységben. Ha a felső földréteget (20—25 cm.) leszámítjuk, á lakások mélysége átlag 175 — 180 cm. alsó fenék vonaluk szinte egyenes vonalat alkot. Egymástól való távolságuk 1. és 2. sz. között 11 m., 2. és 3. sz. között 15 m., 3. és 4. sz. között 7'5 m. — Az 1 sz. legnagyobb részét már elhordták, így közelebbi méreteket nem lehetett felvenni. A 2. sz. fenékátmérője 2*10 m., felső végén oldalnyulványa volt 1*50 m. szélességben alul félkörben elkanyarodva és összefüggésben a közép nagy üreggel. A 3. sz. hatalmas üreg volt 6 méteres fenékátmérővel, A 2. száma üreglakás. ennek jobb felsőrészén egy oldalnyulványa látszott, melyben kétséget kizáró módon fel lehetett ismerni a tűzhelypad maradvá- 79