Székesfehérvári Szemle 5. évf. (1935)
Dormuth A. és Marosi À. nyainak égett sárgásvörös körvonalait. Az 1. és 2. számú üreg fenekén semmiféle hamu sem mutatott tűzhelyre. A 4. sz. ürege csak 1 / 4 részben vágták le a munkások, igy ez teljesen a saját feltárásunkra várt. A felső földréteg eltávolítása után egy kis alig 20—30 cm. átmérőjű kerek nyilas u. n. füstlyuk tűnt elénk s mellette közvetlenül az üreg lefelé öblösödő fala. Rétegenként felbontva 70 cm. hamuréteget találtunk, majd egy kisebb földréteg után fenékig ismét mind szélesbülő hamuréteg tárult elénk. Mindkét hamurétegből őskori edénydarabok kerültek elő. Az állatcsontok közül az egyik húsevő ragadozóé lehetett, nagyságra és fogazatra a kutyához hasonlított, a másik fogazata nagyobb növényevőre mutatott. A fenék átmérője 2 méter volt, innen felfelé méhkasszerűen ívelve szűkült. Az oldalfal eredetileg égetve illetőleg náddal, sárral lehetett kibélelve, mert nádbenyomásos égett agyagtöredék is előkerült a belsejéből. E négy üreget most jobban szemügyre véve arra a következtetésre jutottunk, hogy itt az őskori ember csoporttelepülésével van dolgunk. A terület további részén a régi országút felé vivő, tehát délnek a Sárrét felé húzódó 22 méteres levájt homokparton 75 m-re a 4. sz. üregtől ismét üreg tárul elénk. Nyugatra a Somhid felé vezető szakaszban is megszemléltük a terepet, itt is két lakást tudtunk felismerni a 4. számúval egyforma mélységben és terjedelemben. A Somhid felöli szakaszon az új országút mentén nem találtunk semmi más nyomot, mint a 9—616-os szelvény magasságban egy üreget, urnatöredékkel, mely mintegy az egész telep nyugoti szélét is jelzi. Minthogy a munkálatokat, időhöz lévén kötve a földmunka, megállítani nem lehetett, az országút-szakasz vezető mérnökét Marschall Ferencet kértük meg, hogy az előkerülő cserepeket és egyéb maradványokat összegyűjtsék. Ezek megállapítása után hazatértünk. Érdeklődésünket most már az kötötte le, hol lehetett az itt lakott ember temetkezési helye. Útközben az egész terepet alaposan szemügyre véve arra a feltevésre jutottunk, hogy vagy beljebb a terephullámon észak felé a mai vagyonváltsági földeken kell keresnünk, vagy,s ami valószínűbb, a szomszédos domb területén. Az egész terület ugyanis a Sárrét fölött az Iszkahegy tetejéig terraszszerűenemelkedik.ASomhidnál nyúlik bele legmélyebben szinte öbölként a Sárrét a dombok alá, kelet felé Fehérvárnak pedig a dombok földnyelvszerűen nyúlnak bele a Sárrétbe egészen a Gusztus-pusztáig. Aug. 30-án most már ennek megállapítására mentünk ismét a helyszínre. Ez alkalommal két egymással összefüggésben levő üreg (5. 6. szám) tárult elénk. Az 5. sz. fenék átmérője 2 m. Alakra körte illetve harangalakú volt, felső részén 50 cm. magas nyakszerű nyilassal. A 6. számú az előbbinél 30 cm-el mélyebben feküdt, alapátmérőben kisebb Г50 - 80 -