Székesfehérvári Szemle 5. évf. (1935)

/<y Adatok a fehérvári bazilikái "sírok történetéhez. /AMIDŐN egyrészt a keresztény magyar állam megalapítója, Sz. István első magyar király halálának kilenc századik évfordulója közeledik, másrészt mivel az ő világhírű fehérvári bazilikájának az alapjait ismét fel fogják tárni, időszerűnek tartjuk azoknak az emlékeknek felkutatását és napfényre hozását, amelyek a nagy király eme fényes alkotására vonatkoznak. Ez a meggondolás késztetett bennünket arra, hogy a hajdani fehérvári nagytemplom múltját érintő szétszórt és eddig figyelemre nem méltatott adatokat összegyűjtsük és itt közreadjuk. Adataink első csoportja Sz. Imre herceg sírjára és ereklyéire vonatkozik. A városunkban különösen nagy tiszteletben részesült Arpádházi szentünk sírját némileg megvilágítja az az egyezségokmány, amelyet a Vethésy Albert veszprémi püspök és Sáry Péter fehérvári őrkanonok között folyó per befejezéseképen adott ki Báthory István országbíró 1479-ben. Mivel a kiadatlan oklevél máskülönben is megyénkre vonatkozik leghelyesebbnek tartjuk szórói-szóra közölni. Az oklevél így szól: »Nos Comes Stephanus de Bathor Judex Curie Serenissimi Principis Domini Matthie Dei gratia Regis Hungarie, Bohemie, Dalmatie, Croatie etc. Memorie commendamus tenoré presentium significantes quibus expedit universis. Quod Reverendus in Christo Pater Dominus Albertus Episcopus Ecclesie Vesprimiensis locique eiusdem Comes perpetuus etc. ab una parte vero ex altera honorabilis Magister Petrus Desary Custos Ecclesie Albensis coram Nobis personaliter constituti sunt confessi et retulerunt in hunc modum. Quod scilicet occasione et pretextu Aque Urhidavize vocate, ac clausure seu pontis in eadem Aqua existentis necnon tributi eiusdem in Villa Episcopali Urhida vocata exigi soliti in Comitatu Albensi existentis, diuturne lites, et controversions materié in Curia Regia inter ipsos, ac ipsorum predecessors mote et suscitate fuerint, idemque Dominus Albertus Episcopus contra ipsum Magistrum Petrum Custodem in pluribus - 49 -