Székesfehérvári Szemle 5. évf. (1935)

Adatok a Szent Anna kápolnából. lakból előkerült téglák közül négy darabot tett el a múzeum (Lt. sz. 9191—94). A belső berendezésből a múzeumba került egy nagy méretű, régi olajfestmény a XVIII. századból és két angyalt ábrázoló faszobor az oltár kűrül lebontott faépítményről. A festmény tárgya Szent Anna ölében a kis Jézussal, előtte Mária, fent a Szentlélek galamb képében és két angyala. A kép nagyobb része átfestett, eredeti részei jobb mesterre vallanak. Valószínű, hogy a török hódoltság utáni helyreállítás után ez volt az oltárkép. A jelenlegi oltárkép ugyanis a rajta levő jelzés szerint 1865-ben készült. Marosi Arnold. Múzeumi értesítő. Jelentés az 1934. őszi tác-fövenypusztai ásatásról. A tác-fövenypusztai bazilika feltárásának első részét a székesfehérvári múzeum végezte (L Szfvári Szemle 1934, 53—70.1.). Ennek befejezte után a további teendőket a Műemlékek Országos Bizottsága vette át és az 1934 szept. 4—23 közti ásatás már annak vezetése alatt történt. A munkálatok irányítója Lux Kálmán, M. O. Bizottsága műépítészének közreműködésével továbbra is Paulovits István volt, az ásatás állandó vezetője pedig Horváth Tibor, a Magyar Történeti Múzeum gyakornoka. A székesfehérvári múzeum, mint figyelő, az új feltárások lerajzolásával és a leletek megőrzésével vett részt e munkálatokban. Horváth Tibornak a M. O. Bizottságához beadott jelentése szerint míg a tavaszi munkálat, a falak feltárása után az egyes épületrészek szakszerű és tudományos feldolgozására törekedett, az őszi az épülettömb teljes kiterjedését igyekezett megállapítani. A két ásatás eredményét a jelentés a következőkben foglalja össze : A tavaszi ásatás második felében a falak feltárását abbahagyva a három hajóban megkezdtük a földnek az estrich rétegig való Iehordását. Azután a főhajóban két kutatóárkot húztunk, melyeknek metszetei, valamint az árkokban előkerült leletek nemcsak a falak építési technikájára, hanem az épülési periódusaira is éles fényt vetettek. Megállapítást nyert, hogy legalább két építési periódussal kell számolnunk, mely rétegek leletei arra is bizonyítékot adók, hogy az alsó réteg idejében az épület még gazdasági célokat szolgált, vagyis majorság volt, a felső réteg pedig a templom korából való. Ez utóbbinak az alapját egyszer - 35 -