Székesfehérvári Szemle 5. évf. (1935)

Egy batavus istennő oltárköve Adonyból. és Polgár Iván dr. szívességéből vettem tudomást. Remélhetőleg a második is hamarosan az új kőtár üveg tetejének oltalma alá kerül. A. A. Adatok a Szent Anna kápolnából. A régi épületek lebontása rendszerint jár valami tanulsággal. Különösen áll ez Székesfehérvárra, ahol a török hódoltság meg­szűnése után a még meglevő középkori romok szolgáltatták a legolcsóbb és leghasználhatóbb építési anyagot. Innen van, ha valamelyik XVIII. századi épületünk csákány alá kerül, mindig akad egy-egy muzeális faragvány. A múzeum kőtárának középkori anyaga nagyrészt innen került oda és nyújt módot ahhoz, hogy mind jobban kibontakozzék városunknak pompás, középkori képe. Sajnos, gyakran későn értesül a múzeum az építkezések meg­kezdéséről. Ez történt a Szent-Anna kápolna restaurációjánál is és így nem volt módunkban a restauráció minden fázisáról teljes és tiszta képet alkotni. A városi mérnöki hivatal és a vállalkozó jóvoltából mégis sikerült egy-néhány adatot összegyűjtenünk városunk ez egyetlen középkori épületemlékéről, mely megtisz­títva a sok hozzá nem illő toldástól és foltozástól, még meg­maradt ősi töredékeinek kiegészítésével nemes egyszerűségében drágakőként áll előttünk. Ilyen érdekes adat az a kis papirfoszlány, mely 1934-ben az egyik ajtósarokvas üregéből került elő. A papirfoszlányon a török hódoltság emlékeként arab betűs régi írás olvasható. Az okmányt a város felküldötte az Országos Levéltárba, ahol dr. Fekete Lajos allevéltárnok, a kiváló török paleografus a kö­vetkezőket állapította meg róla: a papirfoszlány arab nyelvű Írá­sából mindössze két szó olvasható, amelyek teljes egészükben fenmaradtak, ezenkívül néhány kötőszó és szóvégződés. A két szó közül az egyik »gafara li, magyarul: megbocsátok neki; a másik szó »ma anzalma,« magyarul: nem küldtük le. Ez a két kitétel nagyon gyakori a koránban és azért kétségtelen, hogy a papirfoszlány vagy koránszöveget tartalmaz, vagy ami még való­színűbb, koránkommentárt, azaz török, illetve mohamedán szent­írásmagyarázatot. (Levéltári jelentés a 15975/1934 sz. polgármes­teri iratoknál a város irattárában.) Az üvegbe foglalt papirfoszlányt a múzeum őrzi városi letétként (426/1934). E papíron kívül még egy török időkből származó Írásos emléke van a Szent Anna kápol­nának : a bejárati fal déli falán olvasható fekete betűs írás, mely­- 33 —

Next

/
Thumbnails
Contents