Székesfehérvári Szemle 5. évf. (1935)

Hivatalos tudósítások. A Muzeumegyesület közgyűlése 1935. jűn. 5. Titkári jelentés. a Fejérmegyei és Székesfehérvári Muzeumegyesület 1934. évéről. Mélyen tisztelt közgyűlés. »Wo die Not am grössten, ist Gottes Hilfe am nächsten« — Ez a német szállóige jut eszembe, mikor elmúlt esztendőnk működésére visszatekintek. A nehéz gazdasági viszonyok nyomasztó terhe mint fenyegető árnyék lebegett az utóbbi években felettünk, de a*jó gazda előrelátása vezette egyesületünk irányító flelkét Marosi Arnoldot, mikor idejekorán minden túlkiadást mellőzve a minimumra redukálta a költségeket és4gy az egyesület működésében semmi fennakadás, még zökkenő sem történt. Tagdíjban ugyan lecsökkent a bevétel, mert a súlyos anyagi körülmények nemcsak személyeket vontak ki körünkből, hanem nagyobb egységeket, közegeket is ; annál felemelőbb, hogy a megmaradt tagok nemcsak hogy örömmel tettek eleget tagsági kötelezettségüknek,'* hanem nemes adományukkal még lehetővé is tették a múzeum kiadványának, a »Székesfehérvári Szemlének« az eddiginél bővebb tartalommal való megjelenését, ezzel is bizonyítva," hogylSzékesfehérvár és Fejér vármegye nagyműveltségű közönsége értékelni és méltányolni tudja az önzetlen és komoly munkát, van kultúra iránt való szeretete, csak nem üti nagydobra és »nemes áldozatkészséggel adja tanuját magas műveltségű lelkületének.« Emelett a nyílt és titkos hitelrontás, az egyéni beteges szenvedélyek sokoldalú kikezdése sem tudták megingatni tagjainkat, akik erős phalanxként állották körül egyesületünket, úgyhogy ma méltán nevezhetjük egyesületünket a Múzeum Barátai Egyesületének. Ugyanekkor a Gondviselés mintegy kárpótolni akarván a kicsinyeskedő küzdelmek tűszurásaiért, melyek hoszszas eredménytelen élet tengődésében elernyesztik még a legmunkásabb dolgozók erőit is, oly nagy munkateret nyújtott a múlt évben mindnyájunknak, hogy lázas sietséggel kellett nekiállanunk az újabb és újabb lehetőségeknek, melyek viszont a társadalom és közintézmények nemes áldozatkészségéhez mutattak utat. Miként a múltban, úgy ez évben is két mag, két gondolat körül jegecesül ki a Muzeumegyesület működése : egyik a történelmi emlékek felkutatása, ismertetése és megőrzése, a másik az általános emberi kultúra, a szép, jó és igaz örök eszményeinek szolgálatában álló tudomány ápolása és népszerűsítése. Az első gondolat érdekében dolgoztunk, amikor a Szent István centenárium előkészületeiben tevékeny részt véve előterjesztést tettünk a város polgármesteréhez a Nagy Boldogasszony-templom, Szent István bazilikájának feltárására, nemkülönben a királysírok helyén emelendő emlékcsarnok kiképzésére vonatkozólag A szent király városának magán kell viselnie nagy alapítójának bélyegét és ezt csak úgy érhetjük el, ha a múlt XVIII század romboló munkája után az akkor föld alá temetett értékeket kiemeljük, hogy fennen hirdese a nagy magyar múlt dicsőségét, nagy királyaink kegyes emlékét. Ezzel egyidőben szinte az isteni Gondviselés irányító kezét vélem látni abban a körülményben, hogy most a nemzeti emlékünnep előkészületei közepette irányította archeológusaink figyelmét a fövenyi római telepre, mely nek felkutása közben a magyarországi őskereszténység legnagyobbszerü emlékét az ottani II—

VI. századi háromhajós bazilika alapjait sikerült íel93 -