Székesfehérvári Szemle 5. évf. (1935)

tárni. A bazilika hatalmas méretei sok következtetésre adnak jogot, bár történeti hátterét ma még homály fedi. Talán azonban a honalapító magyarság vezérlő törzsének, a Noé hegy körül letelepedett Árpád családnak keresztény behatására vonatkozólag fog még fontos bizonyítékként szerepelni és adja meg majdan a nyitját annak a kérdésnek, miért éppen Székesfehérvárott állította fel szent királyunk a nemzet szentélyét, a Boldogasszony bazilikáját, mikor maga Esztergomban lakott, a királynénak pedig Veszprém volt a székvárosa. A fövenyi ókeresztény bazilika ma műemléknek nyilvánítva a Műemlékek Orsz. Főfelügyelőségének oltalma alatt áll és további feltárása, valamint történeti hátterének felkutatása folyamatban van. Egyesületünk másik célját, a tudomány ápolását és népszerűsítését teljes erővel szolgáltuk ezúton is. Szabadtanítási előadássorozatunk keretében a népművészetnek, történelmi múltnak, helyi és távoli vidékek ismertetésének szenteltünk 7 előadást. Volly István és Rossa Ernő: Népének és népdal címen ősi dallamkincsünk motívumait ismertették ; Dr. Viski Károly a népr. mnzeum igazgatója pedig a népművészeti kutatás mai állását mutatta be a régi hímzések, szőttesek motívumain keresztül. Nagy érdeklődést váltott ki Dr. Alföldi András egyetemi tanár előadása Pannónia romanizálódásáról, valamint Marosi Arnold múzeumigazgató vetifettképes érdekfeszítő előadása a táctövenypusztai őskeresztény bazilikáról. A helytörténet illetve művészeti emlékek ismertetése volt Dr. Say Géza az Orsz. Művészeti Tanács tagja előadásának célja : Városunk és megyénk idegenforgalmi értékei címen. A továbbiak folyamán Dr. Mészáros Ervin ciszt. reálgimn. tanár a Földközi-tenger mellékét, Richter Mátyás ciszt. reálgimn. tanár a Tátra vidékét mutatta be úti emlékeinek keretében. Az előadásokat kb. 1000 hallgató hallgatta meg és ismét nagy erkölcsi sikerrel gazdagon könyvelhette el ezt is az immár 23 éven át folytatott előadásaink egyenes folytatásakép, A helyi kultúra történetét szolgálta az egyesület azzal is, amikor segítségül szolgált Dormuth Árpád egyesületünk titkárának ! kutató munkájához Vörösmarty Mihály, a költő családjának fehérvári múltjának feltárásában. Ha egyes megállapításai a tudományos kritika szempontjából nem is jelentenek talán még végső tényeket, kétségtelen, hogy a költő családja ősi fehérvári múltra tekint vissza, ahol a XVIII. századtól fennálló háza 1827-ig a költő családjának birtokában volt A város kulturkincsének megőrzésére és hozzáférhetővé tétele céljádól beadványt terjesztett elő az egyesület a Kulturális Bizottsághoz a város területén levő könyvtárak egyesítése és hasznavehetővé tétele ügyében. A tervezet értelmében a város összes tudományos jellegű könyvtárait modern katalógus-rendszerrel kellene ellátni, azután egy központi katalóguskezelést bevezetni. A könyvállomány mindenütt a maga helyén maradna és a kölcsönkérő a központi dolgozószobában használhatná az egyes műveket. Így a város most parlagon heverő kulturkincse eleven forrássá válhatna és például szolgálhatna a vidéki könyvtárak kezelésére vonatkozólag. Emelett örömmel kell felemlítenem, hogy Dr. Csitáry G. Emil polgármesternek, egyesületünk alelnökének és dísztagjának szerető gondossága és figyelme következtében valósággá készül válni régtáplált titkos gondolatunk, hogy a jelenlegi múzeumépületet megtoldjuk, hogy állandó képtár részére alkalmas helységet, nemkülönben védett kőtárat nyerhessünk. Dr. Csitáry G. Emil és Dr. Havranek József, alispán meleg szeretettel karolván fel az ügyet, mindkét törvényhatóság 10.000—10.000 P-t szavazott meg fenti célra, és így az egyesület az e célra félretett saját pénzével együtt kb. 25 000 P-vel rendelkezik, kiegészítésül beadvánnyal fordultunk Dr. Hóman Bálint kultuszminiszterhez, ki készséggel megígérte támogatását és így mihamar ujabb kulturális otthon épül városunk művészeti értékeinek megőrzésére. Eleven, nyüzsgő munka tehát mindenfelé, miközben nem értünk rá a titkon dolgozó aknakezek munkájára ügyelni. Mi nyugodt lélekkel ha__ 94 _