Székesfehérvári Szemle 5. évf. (1935)

men fordulhatott és a várárok mellett valamiféle kapuszerű építménye lehetett, honnan az árok felett kisebbszerű átjáró vezetthetett át. Az árok itt nagyon rnély,átlagosan 3"80-4 méter. A magasabb falmaradvány a török idejében megtört várfal maradványányára látszik mutatni, melyet a várárokig toltak ki. A török téglák is inkább ennek környékéről kerültek elő, nemkülönben a XVIII. századi útburkoló téglák is, amelyek a várfalnak végleges lebontása alkalmából kerülhettek itt a földbe. Mindez természetesen feltevés, melynek valódiságára majd csak a Bástya-utca és Basa-utca öreg házainak lebontása alkalmával fog fény derülni. Mindenesetre a iegkisebb részletkép is fontos, és a sok kis részletből tevődik majdan össze az egykori városkép teljes egésze. Ujabb Prohászka-emlékek a múzeumban. Özv. Nagy Alfonzné, sz. Prohaszka Irma, akinek a múzeum Prohászkaemlékgyűjteménye legtöbbet köszönhet, ujabban ismét értékes adományokkal gyarapította a nagy püspökhöz fűződő emlékeinket. Felajánlotta azt a rézágyat, melyet Ottokár püspök a püspöki palota hálószobájában használt az emberiség rdvéért kifejtett emberfeletti munkásságának kipihenésére. Mikor pedig szellemének folyton égő lángja nem hagyta nyugodni, igen sokszor itt fogamzottak meg a szószéken, könyvekben testet öltött gondolatai. Ha beszélni tudnának azok a rézrudak, melyek árnyékában egykor nemes feje és fényszóró agya pihent, mennyi az éj csendjében életre kelt elmélkedésről, önmaga és mások üdvéért elhangzó imáról küldhetnének felénk visszhangot, hogy könnyebben viseljük az élet terheit. Elismerés a „Szemlé"-ről. Alföldi András a »Pannónia« folyóiratban (Pécs, 1935, 106. 1.) Bibliographia Pannónia с közleménye a Székesfehérvári Szemlét is megemlíti és mint »fontos kulturpropagandát teljesítő« folyóiratról a következőket irja : »Kutatásunk egyik legörvendetesebb jelenMegkapta a múzeum a boldogult esernyőtartóját is. A zöld mázas vaslemezből készült és rézzel szegett, négyszögletes tartó mindennél értékesebb mű becse, hogy azt szolgálta, ki milliókat ölelt szivéhez és kit milliók szerettek. Családi emlékek: Prohaszka Ottokár édesanyjának ezüst kulcstartója, a régi jó idők nagyasszonyainak elmaradhatatlan kelléke; édes anyjának idegen szavakat magyarázó német szótára. A szótárban talált nyomtatványok : szent kép kereszten függő Krisztus fejjel és a kővetkező felirattal Prohaszka Ottokér esztergom-főmegyei áldozár Rómában 1881-ik év November 1-én bemutatott első szent mise-áldozata emlékére; névjegy angol szöveggel egyetemi tanár korából, valószínű amerikai utazása alkalmával készült ; a Ward collegium által kiadott jelentés az általa tartott requiemről. Fényképek : a nyitrai kápolna és keresztelő kut, hol Prohászkát keresztelték, továbbá az újabban ugyanitt elhelyezett emléktábla. (1. melléklet I. tábla 1 sz. kép). Magdics István, prelatus-kanonok, a muzeumegyesület tiszteletbeli tagja Prohaszka Ottokártól származó kinevezése és alapitványaiért kapót elismerő okmányait helyezte el a múzeumba, melyek nemcsak tulajdonosuk nemeslelkűségének lesznek megőrzött bizonyságai, hanem muzeális értéket főként az ad nekik, mert az okmányok a nagy püspökünk sajátkezű irásai. Mint ilyenek érdekes betekintést nyújtanak egyházfői működésében. Ezernyi elfoglaltsága mellett nem sajnálta az időt arra, hogy önkezeirásával közölje elismerését, fejezze ki köszönetét, és ezzel is megmutassa azt a nagyrabecsülést, melyet irányukban érzett. sége ez a sok értékes kis megfigyelést tartalmazó folyóirat, mely a fejérmegyei művelt közönséget a szép új fehérvári múzeummal szerves kapcsolatba hozza«. A múzeum a népvándorlási kiállításon. A Magyar Történeti Múzeum »Régi pusztai népek műveltsége« cíFELJEGYZÉSEK. __ 9i _