Székesfehérvári Szemle 5. évf. (1935)

arra enged következtetni, hogy nagyon régen bonthatták le, szinte egészen az alapjáig. Legmélyebb részén keresztben emellett ferdén szög alatt 2 2 db. 18—20. cm. hosszú deszkadarab fe­küdt. Itt ugyanis már talajvíz tör elő. Valószínűleg az egykori lebontás ide­jéből maradt a mélyben, mert nem látszik annyira elkövesedettnek, mint a várfal és árok egyéb részeiből elő­került famaradványok. 2*50 m-re ettől a ialmaradványtól húzott párhuzamos alapárokban falrész nem volt található, ellenben két darab hatalmas sóskúti faragott kőtömb, melyek egyike bolt­ívkő lehetetett a bazilikában, volt a föld mélyébe fúródva. E kövek két­ségkívül a várfal burkoló köveiből valók, melyekkel a törökök a falat erősítették. A további munkálatok folyamán a kőrfal alapjában 3-40 m. mélységig mi sem volt található. A fenti falma­radványtól nyugatra a Bástya-utcai front felé 8 80 m. távolságban azután ismét szilárd kőtömbre ért a munkások csá­kánya. Ez a fal azonban már a föld szintje alatt 90 cm-nyire kezdődött s mig a szomszéd ház mellett 2-30 m. széles, az árok másik oldalán 2*10 m. volt, vagyis ferdén húzódik az udvar (most az új épületrész) alá, mellette a Bástya-utca frontjáig 4 méter szé­lességben szinte fenékig töltésföld húzódik, melynek anyaga a várfal alap­jában lelhető iszkai kő és a burkoló sóskúti homokkő törmelékének ve­gyüléke. Az árok mélysége a tartóké­pes rétegig lesüllyesztve e szakaszban 370 cm. érte el, igy a várfalmagas­sága e ponton 2*80 m. az alapig. Ez a fal került elő ugyanilyen magasság-­ban befelé a régi épület felé (a mai földszinti terem alatt) 240 m. távol­ságban ásott 2-50 m. átmérőjű kör kútban is, amelyen most az egyik be­tonpillér nyugszik. Ezt a falrészt a pillér alapjai miatt egészen le kellett bontani. Bontás közben a körkút északi részében a várfal mellett színtől mér­ve 280 m. mélységben fekvő pilota maradványa került elő, nemkülönben szemben a fal dél felé húzódó részén is a körkút másik oldalán. A fal a kút 2/3 részét foglalta el, a Bástya-u. felé eső !/ 3 részét ugyanoly faltörmelék töltötte be, mint a főárkot, csupán az északnyugoti sarkában látszott ismét valami nyoma összefüggő falnak, ez azonban csak egész mélyen 2-10—2*60 m. mélységben volt észlelhető. Bástya­utcai front szakasz alapárka ismét ér­dekes képet nyújtott. A szomszéd ház­tól 80 cm. távolságra ismét hidrauli­kusan kötött alapfalra bukkantak a munkások, mely szinte sima felülettel emelkedett fölfelé 1*90—2 m hosszú­ságban. Déli végén 2*68 m. északi vé­gén 2*15 m. volt,a mélysége így 75"-os szög alatt látszott lejteni. Az árok mélysége mellett északon 3*70 m, dé­len 4*20 m. volt, így a fal északi vége 1 m., déli vége 2 m. magas, iránya látszólag nyugot-keleti, de próbaásás nyomán fordulni látszott a pilléralap felé, így minden bizonnyal az itt a mélyben előkerült falrészlettel állhat összefüg­gésben. Ez esetben a kiásott falrész a fal szélességét adja, mely e helyen 2 m., jobbra balra tőle fenti törmelék­ből való töltést találták 3*65 m. mély­ségig, melyektől kezdve fekete iszap­föld réteg volt és alatta lejtősen el­helyezkedve a homokréteg. A faltól 1 40 m. távolságra a mélybe nyúló töltésrész felett szinttől számtva 2 80 m-nyire kövesedésnek induló fekvő tölgygerendát találtak, melynek iránya és fekvő magassága összevág pillér­alapban talált pilotamaradvány he­lyével. Tovább a régi épület faláig ismét nagyon mélyre kellett leásni (4—4*20 m.), ahol mindvégig iszapföld alatt került elő a homokréteg A töl­tés törmelékei között faragott kövek kerültek elő, valamennyi gótikus jel­legű, egyiken festés nyomai is látha­tók. A mélyben lévő fal magasságában hatalmas ajtó vagy kapu sarokvas rozsdás, fallal egybekötött darabja ke­rült elő, első pillantásra kengyelnek vélhette az ember. A továbbiakban ló­csontok, fogak, mocsár iszapjától meg­feketedett csontok, kő ágyúgolyók, egy puskagolyó köböl, mely egy ló csi­golyájában beágyazva került elő a mélyből, üszkös gerendamaradvány, török téglák és 2-3 db. XVIII. szá­zadi útburkoló tégla. A leletek eredményekép most már a következő feltevésre juthatni. A mé­lyen a földben rejlő falak valószínűleg a várfal eredeti középkori építményé­nek maradványai, mely itt saroksze­90 -

Next

/
Thumbnails
Contents