Székesfehérvári Szemle 4. évf. (1934)

о Marosi Arnold. tal védett hely volna. Azonban a földek végén sok cserepet és téglát találtam''.

10

) (Ez a hely összevág a most feltárt bazilika helyével.) Hampel J. 1895-ben Lichtneckert József székesfehérvári gyűjteményében látott néhány fövenyi régiséget és pedig Kr. u. első vagy második századból való fibulát, antik bronzedény fülének alsó végtagját geniust ábrázoló domborművei, vérjaspisból való kétoldalú intagliót két kígyóval körülvett gorgófővel és görög felirattal, két keresztalakú bélyeggel jelzett középkori edényperem töredéket. n

) (Ugyanilyen keresztes bélyegű bögréje a Székesfehérvári Múzeumnak is van Lt. sz. 538). 1896-ban fövenyi bronzfibulát ajándékozott Lichtneckert J. a N. Múzeumnak.

12

) 1899-ben római bronzfibulát és más hét darab kisebb római bronzékítményt,

13

) 1903-ban kigyófejben végződő ezüst karperecet és az újabb korból csatabárdot, kopjacsucsot, XVIII. sz. kengyelt és vele egykorú zablát

14

) szerzett a N. Múzeum Fövényről. Rómer alapján Károly J. Fövényre helyezi a Severus és Marcus Aurelius által újra épített Dianatemplomot és az .itt talált sok éremről is megemlékezik.

15

) Ez adathalmaz volt az oka annak, hogy kénytelenek voltunk szakítani Kuzsinszky Bálint véleményével és Pannónia inferior vallási központjának, Herculianak helyét nem Sárpentelén, hanem Tác határában Fövény-puszta területén sejtettük és e sejtelmünk megerősítésére ennek tüzetes átkutatását elhatároztuk. A gondolat már 1932-ben megfogamzott bennünk, amidőn bejárva Fövény-puszta határát a telep helyét közelebbről is sikerült megállapítanunk. A telep központja, mintegy capitoliuma, a gróf Zichy János tulajdonát képező margittelepi szőlőültetvény legmagasabb pontja, a deszkából épített munkatanya környéke lehetett. A székesfehérvári múzeum mitologikus köveit itt vetette föl a gőzeke. E központ körül több négyzet kilóméternyi területen majd mindenütt találhatók római edény- és tégla töredékek, épületalapok és érmek. A terep fekvése is rendkívül alkalmasnak kínálkozott a megtelepülésre. Mint szelíd dombhát magasodik ki a Sárviz mocsaras völgyéből és lassan emelkedve éri el azt a magassági pontot, mely uralkodik a vidék felett, és méltó helyként kínálkozott az istenek szentélyének. Az egész terület önként kínálkozott a kutató ásatásra és várva-vártuk az alkalmat annak megkezdésére. Az ásatás menete. Kedves tervünket, az ásatást gróf Zichy János és Tác község tették lehetővé azáltal, hogy ingyen munkásokat ajánlottak föl a próbakutatás megejtéséhez. A munkát 1934 március 20-án a margittelepi vincellérháztól északra fekvő fiatal szőlőültetvény te- 56 -