Székesfehérvári Szemle 4. évf. (1934)

À tác-fövenypusztai ásatás. jelzik a szárnyak mesterséges felerősítését. (Lt. sz. 2851).

5

) Egyéb kőemlékek: hengeres oszlopláb (Lt. sz. 2853), domborműves sírkőtöredék három alakkal (Lt. sz. 6009), viasztábla öntésére szolgáló kőtál (Lt. sz. 2854)

6

) és két tégla (Lt. sz. 2855—56). Edényfélék: 18 különböző alakú agyagedény, terra sigillata tányér, 21 terra sigillata töredék (Lt. sz. 2834—49, 2862—2865), füles korsó, tál (1334 — 1335). Nagylángról beszállított leletek között szerepel egy vaskard^ is (Lt. sz. 2857), melynek római eredete azonban kétséges. Újabb szerzemények: Oévay—

Wolf Károly ajándékából egy pohár (Lt. sz. 8830) és Andráskovics volt fövenyi intéző adományából 4 agyagedény. A nagylángi jószágfelügyelői lakás két domborműve szintén Fövényről való, valamint Dr. Bankó Lajos táci lakása kertjében látható és delfinen űlő Ámort ábrázoló faragvány is. Tácon még sok római kő rejtőzhetik a régebbi épületek falaiban. Néhány jelentéktelen töredék szabadon is látható: a bíró házánál sírkő levéldíszes alsó része, oltárkő lábazat, a református tanítói lak udvarán egy ívelt bevágású töredék. A községből Margit-telepre kivezető út mentén a Nádor-csatornán átvezető hid előtt és után a római út maradványa kiálló kövei nyomán egész jól követhető. Rómer-Desjardin adatai szerint Fövényről származtathatjuk, miként már említettük, a Septimius Severus és Caracalla templomépítésről szóló kövét (C. I. L. 3342), egy síremléktöredéket Atenatis Marciana és Salonius nevével. (C. I. L. Hl. 3323). Ez utóbbival kapcsolatban Römer azt is említi, hogy Fövenyen római castrumnyom van és sok régiséget találnak.

7

) Jupiter Dolichenus kétséges sárpentelei oltárköve (C. I. L. 3343, RómerDesjardin 30), ha csakugyan ott találták, nagyon könnyen kerülhetett oda eredeti helyéről, a hozzá közelfekvő Fövényről. Ugyanez áll azokról a székesfehérvári római kövekről is, melyek 1874. évi ásatások alkalmával Szent István bazilikájának alapfalaiból kerültek elő és jelenleg a püspöki palota kertjében láthatók.

8

) így történhetett ez a Kuzsinszky által említett ama kövekkel is, melyek egyikén Aquincum egyik duumvirje (C. 1. L. III. 3347). másikán a colonia egyik sexvirje (U. o. 3354), a harmadikon Canaben(ses) (U. o. 10336) említtetnek és mint a Székesfehérvár környékén fekvő Herculia jelentőségének tanúi szerepelnek.

9

) Ugyancsak Rómer Flóris 1866-ban Fövényről azt írja, hogy „ott sok római érmet találnak, a Nyakas-táblán pedig, ahol a táci országút szögelik, mint legemelkedettebb helyen kerestem a római castrumot, melyre Érdy János figyelmeztetett. Mintegy 30 ölnyire a puszta kanálistól keletre sok árok és gödör látszik, előfordulnak tégladarabok is, de valóban itt volt-e maga az erőd, biztosabb adatok hiányában nem merem állítani, bár mocsár ál- 55 -