Székesfehérvári Szemle 4. évf. (1934)

Marosi Arnold. mazik. Miller szerint Kömlőd (Tolna m.) a lelőhelye, de az Opera I. Férd. Miller-féle kézirat szintén Fövényről valónak mondja és farádi Vörös Ferenc ajándékozta a N. Múzeumnak (J. m. 62. I. 113. sz.). — A Jupiter Dolichens oltárkőnek (C. I. L. III. 3343) lelőhelye Katancsich szerint Sárpentele, másik adat szerint farádi Vörös Ferenc 1810-ben mint velencei leletet adta a N. Múzeumnak. — Az isteni Marcus-nak szentelt templomról szóló harmadik követ Székesfehérvárott a püspökkert falában találta meg Dr. Alföldi András. Az eredeti kő alapos megvizsgálása után arra az eredményre jutott, hogy felirata nem vonatkozik Marcus-fa, az istenített császárra vagy annak templomára, eredete pedig a sopronmegyei Gyóróra vezethető vissza. (Dr. Alföldi András közlése). Ezek a kövek tehát kétséges lelőhelyük miatt nem lehetnek támasztó pontok a Mommsen által feltételezett és Kuzsinszky által Herculia-wa\ azonosított római telep helyének megállapítására. Más nyomokon kell indulnunk. Kuzsinszky számítása szerint Herculia Sopianaétól (Pécs) 85, Aquincumtól 50 római mérföldre feküdt. (Ókori lexikon I. 896. I.). Ez a távolság megfelel Székesfehérvár környékének. Most már csak az a kérdés, hogy a város körül a sírok, épületmaradványok, különféle leletek számát és minőségét tekintve, melyik római telep felel meg ama feltevésnek, hogy méreteivel a többi közül kiemelkedve csakugyan vallási központ lehetett. Székesfehérvár körül eddig ismert római telepek a Székesfehérvári Múzeum adatai szerint: A város határában a kisbasaréti dűlőben feltárt római lelőhely, aztán Seregélyes, Pátka, Iszkaszentgyörgy, Csősz, Szabadbattyán, majd Tác határában Föveny-puszta. Mindezen helyeken nem szórványos leletek, hanem épületalapok, sírok és sírkövek jelzik az egykori római telep helyét. E helyek közül Föveny a telep nagy kiterjedésével, a leletek nagy számával és archeológiai értékével oly magasan áll a többi felett, mint város a falvak felett. E leletek legfontosabbjait a Székesfehérvári Múzeum őrzi. Legtöbbjük 1898 és 1903 között a fövenyi szőlőtelep (Margit-telep) rigolirozása közben került felszínre. Előbb Tácon, aztán Nagylángon voltak őrizetben, majd 1912-ben gróf Zichy János adományaként a Székesfehérvári Múzeumba kerültek.

2

) Legbecsesebb darabjuk Aihene és Hephaistos mítoszát ábrázoló körelief (Lt. sz. 2850), melynek jelentősége Dr. Oroszlán Zoltán szerint tárgyánál fogva túlnő a pannóniai provinciális művészet keretein és helyet kér az egész antik mitológiai emlékanyag" nevezetesebb és fontosabb ábrázolásai között.

3

) Egy 86 cm. magas kőszobor Aeneas-nak Trójából való menekülését ábrázolja. (Lt. sz. 2852.)

4

) A harmadik mitologikus ábrázolás Icarus kőszobra. A törzsön és karokon látható szalagok — 54 -