Székesfehérvári Szemle 3. évf. (1933)

SZÉKESFEHÉRVÁRI SZEMLE 45 tárában lelt számtalan karakterisztikusan neolit kultúrájú kőszerszám igazolja

12

. Az ősember további kultúrájának nyomait a szomszédos Várpalotán találjuk, honnét számos bronzlelet és urnasír ismeretes. Ennek alapján bátran mondhatjuk, hogy Inota és Várpalota vidéke kezdettől fogva telephelye volt az embernek, ki a történelem folyamán mindenkor szívesen tanyázott a Sárrét északi határán, illetve a Bakony rengetegeinek déli tövében elfekvő s a későbbi időkben is rendkívül fontos átkelőhelyen. így pannóniai uralmuk alatt a rómaiak is megfordultak Inotán, mit a közvetlen környékén lelt római emlékek igazolnak

13

. Ezek alapján azt is megállapíthatjuk, hogy Inota határában haladt át a Liter—Soly—Oskű— Bánta puszta és Várpalota-i római közvetítő út Bakonykutinak, illetve Csákvárnak, továbbá a móri horpadáson át Brigetióba

14

, s irányát inota közelében részben a bántapusztai gazdag római telephely

15

, részben a bakonykutii római maradványok jelzik

1

". Ezen nagyforgalmú állami út védelmére valahol Várpalota és Inota között egy római erőd (castrum) szolgált, melynek nyomait azonban nem ismerjük

17

. Az Inotáról származó római korú emlékek legszebbike Aurelius Dialo rendkívül díszes sírköve Várpalotán, a régi gróf Waldstein—Zichy féle, most kincstári kastély déli falába van beépítve, nyugatról számítva az 1. és 2. ablak között, a földszíntől számított Г26 m. magasságban

18

. Hogy a 208 cm. magas és 89 cm. széles, pompás sírkövet Inota község határának melyik részében lelték, ezt sajnos ma már nem tudjuk 12

) Inota határából a következő neolit kultúrájú kőszerszámokat ismerjük : 1 drb. kőbalta ; élrésze, 7 cm. hosszú, 4

l

/2 cm. széles, 3$/a cm. vastag. 1 drb. kőbalta ; fokrésze, 4 cm. hosszú, 3 cm. széles, 2 cm. vastag. 1 drb. kőcsákány ; alul lapos, felül félkört képez, éle eltompítva s újra tompaszog alatt kiköszörülve. 7 cm. hoszszú, 5Уз cm. széles és 3

1

/- cm. vastag. 1 drb. szürke kőék, 4

1

/2 cm. hoszú, З

1

/^ cm. széles, 1 cm. vastag. 1 drb. fekete kőzetből készült laposra nyomott gömbalakú buzogány, fele szépen csiszolva, átmérője 6V2 cm. vastag, 3

3

/4 cm. a lyukátmérője, í

3

/i cm. (1. bővebben : Líchtneckkert József : Kőkori leletek Fejérvármegyében. A Fejérvármegyei és Székesfehérvári városi történelmi és régészeti egylet évkönyve. 1890 évre. p. 283.) Végül ide kell soroznunk a Székesfehérvári Múzeumban kiállított (340 1. szám alatt.) s Réti pusztáról származó igen szép csiszolt kőbaltát is, mely 6'5 cm. hosszú ; fokrésze 3'5 élrésze pedig 5'0 cm. 13

) Inota nevét szeretik a I. nota — príma nótából származtatni, mely föltevés szerint Inota egy római cohors őrhelye lett volna (?) 14

) 1. bővebben : Laczkó Dezső : Római telepnyomok és útirányok Veszprém-megye déli felében 1925. (24 — 25) továbbá : Momsen—

Kiepert: Raetia, Noricum — Pannónia, mellékelve a Corpus Inscript. Lat. 1 köt. Tab. IV. és Pannónia térképe irodalmi kútfők és emlékszerű nyomok alapján készítette : Rómer Flóris 1873. Acta Nova Mus. Nat I. 10

) 1. bővebben Laczkó Dezső idézett művét (p. 14—15) lö

) 1. u. o. (p. 18.) 1T

) 1. dr. Polgár Iván : Történeti föliratok Várpalotán, Székesfehérvári Napló III. évf. (9—10 sz.) 18

J 1. u. o. eldönteni, mert arról annak idején Várpalotával kapcsolatban maga dr. Rómer is csak a következőket jegyezte föl : „A felső — jelenleg Waldstein János gróf őméltóságától lakott — kastély udvarában lerajzoltam az inotai határban talált sírkövet"

19

. Ugyanígy Förster Gyulánál is a következőket olvassuk : „Várpalota (Veszprém m.) A gróf Waldstein-féle kastélyban levő Inotán talált római sírkő. Rajz Rómer Flóristól. Rómer hagy. IX. sz. es. M. Biz.

20 Maga a sírkő az oromzatból és három négyszögű mezőből áll. „Az oromzat tympanonját hármas keret alkotja, közepén körlapon négy sziromlevelű rózsa van kifaragva. A tympanon 3 rácsa 8 cm. széles, a köralap 11 cm. átmérőjű. Az 1. mezőben az ión ízlésű oszlopok közt három alak derékig érő domborműve foglal helyet. Az oszlop lábon két gyűrű van, felül egy gyűrű és hosszas oszlopfej. A középső alak egymásra helyezett tenyerében tartja az áldozati ajándékokkal megrakott tálat. Mind a három alak egyenlő magas, egyenlő széles, válluk tömören egymáshoz szorul. A 2. mezőben a szokásos halotti áldomást látjuk ; középen három görbe lábon áll az asztal, fölébe vésve a DM. mindkét oldalról az asztal felé fordul az áldozatot vivő két gyerek A 3. mezőben van a felírás szépen faragott, de már kopott betűkben. AVRELIVS DIALO VETER CHR VII PR AV.L.H.S.E TROVC ISSAE VIVOAVRMA TERAE VIVAP.C.PATR. olvasása 1. sor: AURELIUS DIALO(GIUS) 2. sor: VETER(ANUS) C(0)H(0)R(TIS SEPTIMAE PRE(NCORUM) 3. sor: AN(NORUM) QUINQUAGINTA H(IC) S(ITUS)E(ST) TR(ISTITIAE) O(MNIUM) V(ETERANORUM) C(OHORTIS) 4. sor : J(USTI) SS(IM) AE VIVO AUR(ELIO) MA5. sor; TER(NO) AE(QUE)VIVA P(IA) C(ONIUGE) PATR(ONA.) Magyarul : Aurelius Dialogius a brencus törzs hetedik zászlóaljának kiszolgált katonája, 50 éves korában itt temettetett el, a zászlóalj összes kiszolgált katonáinak legigazabb szomorúságára, amikor még élt Aurelius Maternus, hasonlókép életben volt jámbor felesége Patrona, (A 2. sor végén BR kétségtelen.) A 3. sor elején a AU.L. lehet esetleg AU(RENTIANAE) L(EGIONIS.) V. ö. Rómer 274—276. sz téglabélyeg és 455. szám. Az 5. sor végén PATRONA helyett lehet PATRICIA is. A cohors VII. Brencorum Kr. u. 85-ben Pannóniában, 167-ben Pannónia Inferiorban tartózkodott, valahol a Dupa partján, Mitrovica és Ujszőny között. V. 0. Ók. Lex. II 356 b. hasáb és Buday p. 276. — A Çoh. VII. Br. feliratú tégla Inotához legközelebb Öszőnyben, Brigetióban került elő. — A háromlábú asztalka, tömérdek ia

) 1. dr. Rómer Flóris : A Bakony, természetrajzi és régészeti vázlat. 1860. (p 148.) 2Ü

) 1. Forster Gyula : Magyarország műemlékei II. köt. 1906 p 1010 V. Ö. még Laczkó Dezső idézett művét, (p 18.)