Székesfehérvári Szemle 3. évf. (1933)

44 SZÉKESFEHÉRVARI SZEMLE magaslatokkal. Azután a Balaton keskeny sikja következik, melyből a balatonalmádi Öreghegy­vonulata emelkedik ki és folytatódik a Veszprém­Szentgál-i hegyvidékbe. Délnyugaton lábaink alatt fekszik Inota és Várpalota e fölött a Bérhegy (506 m.) ugrik ki élesen a hajmáskéri lapos do­lomit dombok fölé és hosszú, lapos hegyvonu­latban (Tési fensik.} folytatódik ék-felé. Jól lát­szik a Kopasz hallgatóra (413 m.) felkapaszkodó fehérországút s a Bogárhegy (251 m.) szőlői és a közeli Bakonykuti között torkoló mély Barok­völgy, melynek zeg-zugos, dolomitsziklás partjait és erdős fenekét hosszan kisérhetjük végig sze­münkkel. Aztán Isztimér—Guttamási felett húzódó erdős hegyhátra, a jól látható Isztimérre, majd Guttamási alatt a közeli Bakonykuti puszta 4 házára, e fölött pedig a Bográcshegyre esik te­kintetünk. Guttamási felett a Tárnok völgy (Sárvíz völgy) széles lapályára van egy kis bepillantá­sunk, efelett pedig a Vértes-hegység széles vonulatára. Észak-keleten a karsztos Akasztó­és Kincses- keleten pedig az Iszka-hegy karsztos lejtőkkel szakad le a Sárrétre. A Baglyashegynek egyébként érdekes karsztflórája van, köztük a ritka, Aethionema saxatilé-vel 7 ." A község területének a mélység felé való geológiai felépítésére, a vele közvetlen szomszé­dos Várpalota több, mint félszázados virágzó szénbányászatából következtethetünk. Mint tudjuk e bányászat egyrészt a várpalotai szénmedence északkeleti peremére telepitett Hungária lejtakná­jával, a 180 m-es idősebb triászkúp nyugati tö­vében, másrészt a felhagyott külfejtéssel erősen megközelítette Inota határát, úgy, hogy az ottaniak alapján nyugodtan föltehetjük, hogy a várpalotai felső mediterránkori széntelep átnyúlik Inota ha­tárába is 8 . Eszerint Inotán ugyanazon harmadkori üledékeket kell feltételeznünk, mint amelyek Várpalotán ismeretesek. így a mélységben a felsőmediterrán grundi (helvetien.) szintjébe tarto­zó mintegy 350 m. vastag homokok és meszes ka­vics rétegek az uralkodók, melyeknek legmagasabb részében foglal helyet a széntelep az azt fedő­rétegekkel együtt a tenger kiédesedését jelezve. A széntelep közvetlen feküjét egy lignit nyomo­kat tartalmazó 1—2 m. vastag zöldes agyag ké­pezi (Potamides (Clava) bidentatus, Defr., Pota­mides (Pírenella) pictus, Bast. Pyrula (melongena) cornuta, Arca (Barbatia) cf. barbata, L. Ostrea sp, körületekkel 9 ) fedőrétegeiben viszont egy 15 cm. vastag neritínás pad. (Neritina picta) e fölött arasznyi lignitréteg, majd egy cca. 50 cm-es congériás padot találunk, A magasabb fedüben leveles, palás, zöldes-barnás, felfelé egyre szür­kébb halpikkelyes agyagrétegek következnek, igen szép megtartású halmaradványokkal és meg­szenesedett fenyőfatobozokkal. Ezeknek összvas­tagsága 60—80 m. s mintegy 10—20 m-rel a 7 ) Dr. Dornyay Béla : Bakony (1927) p. 125—129. 8 ) 1. bővebben telegdi Róth Károly: A várpalotai lig­(nitterület. Földtani Közlöny (1924. évi LIV. köt.) 9 ) 1. bővebben : dr. Szálai Tibor : A várpalotai közép­miocén faunája. Annales Museí Nationalis Hungarici XXIV. 1926.) széntelep fölött néhány méter vastag, vízdús rio­littufa közbetelepülést tartalmaznak. A halpikke­lyes, leveles, palás agyagok csoportja fölött a Sárréten végzett fúrások szerint zöldes, aláren­deltebben sárga és kékes, homokos képződmé­nyek következnek, melyeket meg-megszakitanak a kavics és kavicsosagyag közbetelepülések. E képződmény összvastagsága a Sárréten 70—90 m. s minthogy fölötte pontusi agyagrétegek fek­szenek a szarmatához sorolhatjuk 10 . Ami már most a község klimatikus viszo­nyait illeti, úgy az szorosan illeszkedik bele a Bakony, illetve a Magyar-Középhegység kiegyen­lítő, magaslati és szárazföldi helyeknek megfelelő klímájába 11 . A község s az egész táj éghajlatát, általában a vidék nagy szintkülönbségek közt mozgó domborzati viszonyai szabják meg, úgy hogy hóval fedettek még a tési fensikhoz tartozó északi községhatárok és a 352 m. magas Bag­lyashegy, amikor a déli Sárrét területén már kezdetét veszi a tavaszi munka. Az uralkodó északnyugati szél a magas Bakonyból alászállva, feltartózhatatlanul száguld végig a fátlan kopár­ságon, hasogató hideg, novemberi esőket hozva magával, amikor tombolva száguld a víz az aszó völgyeken át a Sárrét Nagycsatornájába. Általá­ban a szélnek, mint minden mészkőterületen Ino­tán is fontos szerepe van a külszíni formák ki­alakulásában s pl. a Baglyashegy nyugati mere­délyein is pompásan tanulmányozhatjuk a folyto­nos északi szél deflációs hatását, mely különben Inota—Várpalota—Oskü és Hajmáskér között is, valóságos kősivataggá és teljesen kopárrá súrolta a tájat, Vizei közül, mint fontosat mindössze a 188 és 176 m. magas (Epres) dolomitsziklák hasadé­kában gazdagon fölfakadó forrásvizet említem, mely sziklahasadékban megduzzasztva egy hosz­szan elnyúló sekély tavat képez. E források in­tenzitását a lebontott katonai baroktábor 1917-ben épített vízvezetéki medencéjében fölfakadó, kris­tálytiszta forrás vízén tanulmányozhatjuk, melynek bőséges vize ma ugyancsak a tavat táplálja. A források vize a községen végig futva útjában tiz malmot is hajt, úgyhogy ősrégi malmai után a falut okleveleink már 1426-ban Posessio Molnos­Inotának azaz Malmos Inotának nevezték. IL Története. E pompás, rengeteg erdőkövezte, gazdag forrásterület lehetett az a hatalmas telepítő erő, mely már a történelem előtti időkben is megte. lepedésre késztette az embert Inota környékén­Mint tudjuk ugyanis az ősember szívesen tanyá­zott mocsarak, tavak környékén, hol könnyebben ejthette el zsákmányát, mint másutt, s hogy Inota is kitűnő lakhelyül szolgált neki, azt a ha­l0 ) V. ö még : Taeger Henrik : A tulajdonképeni Ba­kony délkeleti részének szerkezeti alapvonásai 1912. továbbá Faller Jenő : Az Unió bányászati év ipari rt. várpalotai szénbányászatának ismertetése. (1931). n ) 1. bővebben: dr. Sáringer János Kandid : A Bala­ton környékének éghajlati viszonyai,

Next

/
Thumbnails
Contents