Székesfehérvári Szemle 3. évf. (1933)

44 SZÉKESFEHÉRVARI SZEMLE magaslatokkal. Azután a Balaton keskeny sikja következik, melyből a balatonalmádi Öreghegyvonulata emelkedik ki és folytatódik a VeszprémSzentgál-i hegyvidékbe. Délnyugaton lábaink alatt fekszik Inota és Várpalota e fölött a Bérhegy (506 m.) ugrik ki élesen a hajmáskéri lapos dolomit dombok fölé és hosszú, lapos hegyvonulatban (Tési fensik.} folytatódik ék-felé. Jól látszik a Kopasz hallgatóra (413 m.) felkapaszkodó fehérországút s a Bogárhegy (251 m.) szőlői és a közeli Bakonykuti között torkoló mély Barokvölgy, melynek zeg-zugos, dolomitsziklás partjait és erdős fenekét hosszan kisérhetjük végig szemünkkel. Aztán Isztimér—Guttamási felett húzódó erdős hegyhátra, a jól látható Isztimérre, majd Guttamási alatt a közeli Bakonykuti puszta 4 házára, e fölött pedig a Bográcshegyre esik tekintetünk. Guttamási felett a Tárnok völgy (Sárvíz völgy) széles lapályára van egy kis bepillantásunk, efelett pedig a Vértes-hegység széles vonulatára. Észak-keleten a karsztos Akasztóés Kincses- keleten pedig az Iszka-hegy karsztos lejtőkkel szakad le a Sárrétre. A Baglyashegynek egyébként érdekes karsztflórája van, köztük a ritka, Aethionema saxatilé-vel

7

." A község területének a mélység felé való geológiai felépítésére, a vele közvetlen szomszédos Várpalota több, mint félszázados virágzó szénbányászatából következtethetünk. Mint tudjuk e bányászat egyrészt a várpalotai szénmedence északkeleti peremére telepitett Hungária lejtaknájával, a 180 m-es idősebb triászkúp nyugati tövében, másrészt a felhagyott külfejtéssel erősen megközelítette Inota határát, úgy, hogy az ottaniak alapján nyugodtan föltehetjük, hogy a várpalotai felső mediterránkori széntelep átnyúlik Inota határába is

8

. Eszerint Inotán ugyanazon harmadkori üledékeket kell feltételeznünk, mint amelyek Várpalotán ismeretesek. így a mélységben a felsőmediterrán grundi (helvetien.) szintjébe tartozó mintegy 350 m. vastag homokok és meszes kavics rétegek az uralkodók, melyeknek legmagasabb részében foglal helyet a széntelep az azt fedőrétegekkel együtt a tenger kiédesedését jelezve. A széntelep közvetlen feküjét egy lignit nyomokat tartalmazó 1—2 m. vastag zöldes agyag képezi (Potamides (Clava) bidentatus, Defr., Potamides (Pírenella) pictus, Bast. Pyrula (melongena) cornuta, Arca (Barbatia) cf. barbata, L. Ostrea sp, körületekkel

9

) fedőrétegeiben viszont egy 15 cm. vastag neritínás pad. (Neritina picta) e fölött arasznyi lignitréteg, majd egy cca. 50 cm-es congériás padot találunk, A magasabb fedüben leveles, palás, zöldes-barnás, felfelé egyre szürkébb halpikkelyes agyagrétegek következnek, igen szép megtartású halmaradványokkal és megszenesedett fenyőfatobozokkal. Ezeknek összvastagsága 60—80 m. s mintegy 10—20 m-rel a 7

) Dr. Dornyay Béla : Bakony (1927) p. 125—129. 8

) 1. bővebben telegdi Róth Károly: A várpalotai lig(nitterület. Földtani Közlöny (1924. évi LIV. köt.) 9

) 1. bővebben : dr. Szálai Tibor : A várpalotai középmiocén faunája. Annales Museí Nationalis Hungarici XXIV. 1926.) széntelep fölött néhány méter vastag, vízdús riolittufa közbetelepülést tartalmaznak. A halpikkelyes, leveles, palás agyagok csoportja fölött a Sárréten végzett fúrások szerint zöldes, alárendeltebben sárga és kékes, homokos képződmények következnek, melyeket meg-megszakitanak a kavics és kavicsosagyag közbetelepülések. E képződmény összvastagsága a Sárréten 70—90 m. s minthogy fölötte pontusi agyagrétegek fekszenek a szarmatához sorolhatjuk

10

. Ami már most a község klimatikus viszonyait illeti, úgy az szorosan illeszkedik bele a Bakony, illetve a Magyar-Középhegység kiegyenlítő, magaslati és szárazföldi helyeknek megfelelő klímájába

11

. A község s az egész táj éghajlatát, általában a vidék nagy szintkülönbségek közt mozgó domborzati viszonyai szabják meg, úgy hogy hóval fedettek még a tési fensikhoz tartozó északi községhatárok és a 352 m. magas Baglyashegy, amikor a déli Sárrét területén már kezdetét veszi a tavaszi munka. Az uralkodó északnyugati szél a magas Bakonyból alászállva, feltartózhatatlanul száguld végig a fátlan kopárságon, hasogató hideg, novemberi esőket hozva magával, amikor tombolva száguld a víz az aszó völgyeken át a Sárrét Nagycsatornájába. Általában a szélnek, mint minden mészkőterületen Inotán is fontos szerepe van a külszíni formák kialakulásában s pl. a Baglyashegy nyugati meredélyein is pompásan tanulmányozhatjuk a folytonos északi szél deflációs hatását, mely különben Inota—Várpalota—Oskü és Hajmáskér között is, valóságos kősivataggá és teljesen kopárrá súrolta a tájat, Vizei közül, mint fontosat mindössze a 188 és 176 m. magas (Epres) dolomitsziklák hasadékában gazdagon fölfakadó forrásvizet említem, mely sziklahasadékban megduzzasztva egy hoszszan elnyúló sekély tavat képez. E források intenzitását a lebontott katonai baroktábor 1917-ben épített vízvezetéki medencéjében fölfakadó, kristálytiszta forrás vízén tanulmányozhatjuk, melynek bőséges vize ma ugyancsak a tavat táplálja. A források vize a községen végig futva útjában tiz malmot is hajt, úgyhogy ősrégi malmai után a falut okleveleink már 1426-ban Posessio MolnosInotának azaz Malmos Inotának nevezték. IL Története. E pompás, rengeteg erdőkövezte, gazdag forrásterület lehetett az a hatalmas telepítő erő, mely már a történelem előtti időkben is megte. lepedésre késztette az embert Inota környékénMint tudjuk ugyanis az ősember szívesen tanyázott mocsarak, tavak környékén, hol könnyebben ejthette el zsákmányát, mint másutt, s hogy Inota is kitűnő lakhelyül szolgált neki, azt a hal0

) V. ö még : Taeger Henrik : A tulajdonképeni Bakony délkeleti részének szerkezeti alapvonásai 1912. továbbá Faller Jenő : Az Unió bányászati év ipari rt. várpalotai szénbányászatának ismertetése. (1931). n

) 1. bővebben: dr. Sáringer János Kandid : A Balaton környékének éghajlati viszonyai,