Székesfehérvári Szemle 2. évf. (1932)

___ SZÉKESFEHÉRVÁRI SZEMLE 39 A székesfehérvári és fejérmegyeí céhek életéből* — Irta: Dr. Lakatos Dénes« :— . Városunk és vármegyénk múltjára vonatkozó emlékek gyűjtését az 1873-ban megalakult Fejérvármegyei és Székesfehérvári Történelmi és Régészeti Egylet kezdte meg. Ezt a kegyeletes* sőt múlhatatlanul szükséges munkát folytatta a jelzett Egyletből 1910. április 14-én átalakult Fejérvármegyei és Székesfehérvári'•Múzeumegyesület,' Folytatta oly buzgósággal és előretöréssel, hogy gyűjtemény tára már a régebb ídó óta fennálló múzeumokkal is versenyez. A gyűjtemények és szerzemények hatalmas tömegéből — jelen sorainkkal — a város és megye ipari életének becses anyagát, a régi ipartestületek : a céhek emlékeit kívánjuk felsorakoztatni és áttekintő egésszé tömöríteni. Ezek az emlékek részint kézíratok (céhlevelek, főládakönyvek, számadások, céhkönyvek, mester- és legénykönyvek, protokollumok, jegyzőkönyvek, névjegyzékek lajstroma, tanuló- és munkalevelek, különféle okiratok), részint céhtárgyak (ládák, pecsételők, zászlók, korsók, táblák, perselyek stb.). A céhlevelek és céhkönyvek tanúsága szerint Székesfehérvárott és Fejérvármegyében — a XVIÍ. század végétől — a következő céhek szerepeltek : 1. Asztalos céh (székesfehérvári). A mesterek és legények szabályzatát, amely 1700. ápr, l3:án kelt, a helytartótanács erősítette meg ugyanaz év május 13-án; 1792. nov. 1-én újból bemutatták (németnyelvű). Könyveik szövege német és magyar. Vidéke volt : Adony, Bodajk, (Iszka) Szentgyörgy, Karád (Somogy vm.), Lovasberény, Martpnvásár, Mór, Ozora (Tolna vm,),', Ráckeve (Pest vm.), (Sár) Bogárd, Sárkeresztúr. Seregélyes, Vál, (Vár) Palota (Veszprém vm.), Zámoly. 2. Ács céh (székesf.). Legrégibb feljegyzés az 1761. máj. 19-í egyhangú határozat, amely szerint ezután jegyzőkönyveiket magyarul vezetik (de nem mindig tartották meg — pecsételőjük 1800-ból való, német felírással). 3. Bognár, esztergályos, kaskötő (kosaras) és nyerges céh (székesf.). Egy Mesterkönyv feljegyzése szerint: „A Székesfehérvárott lakó bognár és kovács mesterek Céhet alakítván, Mesterkönyvet hoztak be és mint egyesült céhbelí mesterek, 1740-ig léteztek ; ezentúl a bognár mesterek 1832-ig magán Céhet képezvén, mely időben az esztergályos, 1839-ben a kaskötők, végre 1843-ban a nyerges mesterekkel hatóságilag összekapcsoltatván, egy Céhet formálnak". Alapszabályzatukat 1860. márc. 28-án egyeztették össze az 1859-i új ipartörvénnyel (magyar szövegű). Irataikban kevés a német szöveg. (Bognár céh pecsételője 1771-bői, a bognár, esztergályos és kaskötő céhé 1840-ből [német], a négy egyesült céhé 1845-ből való, magyar és német felírással.) 4. Bognár, kovács és lakatos céh (fejérmegyeí, ú. n. sármelléki céh). A három egyesült céh mestereinek I. Ferenc adott privilégiumot 1817 júl. 9-én (magyar, pecsételőjük 1818-ból magyar). A bognár- és .kovácslegények szabályzata 1694bol való (német). Jegyzőkönyveik jórésze magyar. Tartozékai : Aba, (Alsó) Szentiván, Báránd, Beimajor, Csíkvár, Csősz, Dég, Dinnyés, Falubattyán, Füle, Hatvan (puszta), Kajtor (í hegy), Kálóz, Kishörcsök (puszta), Kisláng, Nagyláng, (Nádasd) Ladány, Ödönmajor, Pákozd, Polgárdi, Sárkeresztúr, (Sár) ' Kiskeszi, Sárpentele, Seregélyes, Soponya, Szabadbattyán, Szentmihály, Tarnóca, Tac» 5'. Borkély (chírurgus) céh (székesf,). Legrégibb emlék 1754-ből (latin — felszabadító levél, igen díszes kiállítású, festett levelek, gyümölcsök, virágok, állatok, közepén a város képe és címere). Iratai magyarul és németül. Vidéke: Ozora (Tolna vm.), Paks, Szekszárd (Tolna vm.) 6. Csapó (kallós) céh (székesf.). A székesfehérvári csapómesterek adtak céhíevelet legényüknek 1702. ápr, 20. (magyar). 7. Csizmadia céh, A mesterek Győrből kapták a céhlevelet 1692. jxil. 20, (csúnya magyarsággal, német-latínul), A legények artikulusai 1803-ból valók (magyar). Két rózsa között JQ. a J, Kr,, alatta ez a vers : A roppant Világot a jó Rend fön íartya A Társaságot is tsak ez boldogéttya. A Dolgot erősen a Rend lelköséttí A Zur Zavarokat a le tsöndeséttí. írta Baján Ferenc. 1803. 5, Nov.;S. F. Káptolon Káplánnya. Csizmadia céh (bicskei). Céhlevelüket a budai csizmadíamesterektől (ezeknek I. Lipót adta 1695 okt. 30.) kapták 1759 okt, 2. (magyar). Bicske földesura, Batthyáni Lajos gr., adta az engedélyt 1759 okt. 11-én. hogy Bicskén fíliálís céhet alkothassanak ; megengedte azt is, hogy jószágain és más országos vásárokon mesterségüket szabadon folytathassák, valamint hogy más vidéki mestereket maguk közé a céhbe bevehessenek. Csizmadia céh (váli). A csizmadiák még 1794-ben fordultak a királyhoz privilégiumért, de országgyűlés nem levén, eredménytelenül. Mivel azonban a csákvári csizmadiák folyton üldözték őket, a vármegyéhez folyamodtak oltalomért. így sikerült céhlevélhez jutníok 1801-ben (magyar). Helységei : Alcsút, Gyúró, (Kajászo)' Szentpéter, Martonvásár, Tabajd, Tárnok. Irataikat magyarul vezették. (A XIX. század közepén sárbogárdi, vértesaljai és sármelléki járás csizmadia céhbélí mestereket említenek a tanulólevelek. A csókakői csizmadia céh pecsételője magyar felírású.) 8. Cipész céh (székesf.). Legrégibb feljegyzés 1692-ből. A német vargamestereket is ebbe a' céhbe vették fel. Irataik nyelve német és magyar, (1692-ből való két drb, pecsételő latin és német felírással. Egy pecsételő 1743-ból németül.) 9. Fazekas céh (székesf.). Levelet Győrből kaptak 1692. júl. 12. (magyar. Pecsételő 1692,, szintén magyar).