Székesfehérvári Szemle 2. évf. (1932)

MÚZEUMI ÉRTESÍTŐ 33 chenyi-utca 17. sz. házánál is. A kövekre Gáspár István építész-mérnök hívta föl figyelmünket, melyeket a tulajdonos, Hegedűs Mihály a múzeumnak adományozott. 1. Téglaalakú 56 cm. magas és 16 cm. széles románstílü faragványos kőlap háromszoros díszítéssel. Motívumai: Fent soktáblás diszítmény élükkel kiemelkedő kockákból, ez alatt hosszanti középszalag lyukakkal, két oldalán levélnyomok, lent szívalakú medailionokat alkotó szalagdísz két hármas palmettával. Kiállítva a lépcsőház ajtósarkában. (Lt. sz. 8447.) 2. Kockaalakú, gyengén ívelt kőtömb diszítményekkel. Diszítéses lapjának szélessége középen 47 cm., hátlapja 51X44 cm. Díszítése teljesen megegyezik az ugyancsak ajtósarokban látható faragványunkkal. Rajta is eredetileg hármas motívum volt: az élen medailionokat alkotó szalagfonat két-két palmettával, e felett félpalmetták egymástól lyukas szalaggal elválasztva, lent három szívalakú medailion palmettákkal. Ezek a diszítmények a 7053 sz. kövön teljesen megvannak, a mostan szerzett kövön azonban egyik lapról a diszítményeket lefaragták. Ugyanez a diszítmény még három kövünkön (6774, 7830, 8066) található, sőt a püspöki kőtár kövei között is van egy példány. (Képe Arch. Közi. XX. k. 124 1. 134 á.) összevetve e faragványokat a pécsi bazilika hasonló faragványaival, hajlásúk, eltompító díszítésük alapján a főbejárat vagy a főoltár sátora alkatrészeinek tarthatjuk azokat. (Lt. sz. 8449.) 3. Románstílü boltivrészlet (archivolt). Párkányzatának belső ive 54 cm. átmérős, mag. 30 cm. Két diszítéses lapja közül a szélesebben 2 szívalakú medailion látható 5 leveles palmettával, a keskenyebbet két 4—4 háromosztatú levélből összetett rozetta díszíti. (Lt. sz. 8448.) Ennek a kőnek a hasonmása a 715 sz. kövünk, melyen azonban a párkányrészlet és ezzel együtt a szívalakú medailionok is le vannak faragva. A ferenciek templomának területén került elő, közel Szent István bazilikájához és így az innen fennmaradt ornamentálís faragványok közé tartozik, Valami négyszögű ajtó boltívrészlete lehetett (Arch. Ért. XX. 124 1. 136 á.) 4. Kockaalakú kőtömb, 43 cm, hosszú román diszítménnyel. Ennek a kőnek diszítményei újak múzeumunk gyűjteményében. Az élben találkozó diszítéses lapok egyikén szalaggal elválasztott 6 hosszúkás akantusz levél, a másikon medailionokat alkotó szalagfonat 3 kettős palmettával van kifaragva. (Lt. sz. 8450.) 5. Gótikus ajtópárkány 54X35X17 cm. méretekkel. (Lt. sz. 8451.) 6. Háromszögalakú gótikus kőtuskó három haránt vájulattal. Diszítéses oldalának átmérői 44—40 cm. (Lt. sz. 8452.) 7. Gótikus oszlopocska tetején nyilassal. Magassága 137 cm. (Lt. sz. 8453.) A Széchenyi-u. 23. sz. alatt is került elő középkori faragványos kő. Kovács Imre tulajdonos ingyen engedte át a követ múzeumunknak, a már újból beépített kő kivételét azonban meg kellett fizetnünk. A nagyjában kockaalakú homokkőtömb egyik lapján gömbbe illesztett kettős kereszt (országalmája) és mellette a következő három soros felirat látható : IHS — INRI — MARIA olvasható. A faragás módja, a fordított S és N betűk a kidolgozás egyszerűségének jellegzetes példái. A kereszt szárai egyenes vonallal vannak lezárva. A kő kora a XIII. századra tehető, rendeltetése bizonytalan. (Lt. sz. 8446.) Románstílü ötvösmunka. Kevésszámú középkori emlékeink számának újabb gyarapodása az a kis jellegzetesen románstílü aranyozott bronzöntvény, amelyet Pletscher Fdrenc, dajapusztai (Adony) gazda ajándékából a múzeumi altiszt hozott magával. Az öntvény a szántóföldön került elő bronzkori leletek társaságában, de hogy nem közéjük tartozó, első pillanatra feltűnik. A mindössze 6 cm. hosszú és 4'8 cm. szélességű tárgy két részből áll, melyek csuklósan kapcsolódnak egymásba. A nagyobb pántszerű középrészből és rajta két oldalt elhelyezkedő áttört, köralakú diszítményböl áll. A pántot hullámvonalak díszítik, a köralakú tagok pedig keretbe foglalt román módon stilizált madarat ábrázolnak. A pánt meg vékonyított vége visszahajlik és szeggel van megerősítve. A visszahajtott rész kampójába illeszkedik a másik ugyanolyan, de kisebb köralakú tag. Az egyes tagok tehát mint láncszemek kapcsolódnak egymáshoz, lánc vagy övmaradványok lehetnek. Prohászka-emlékek. A Prohászka-gyűjteményt újabban Magdics István prelátus-kanonok gyarapította néhány emlékkel. Szentképek, nyomtatványok, ceruza, egy kis szöveterszény és útlevél szerepelnek az adományban. Az útlevél dátuma 1924. aug. 26, szept. 17 és 23 között volt használatban Ausztriában. Egy másik útlevél, melyet múzeumunk őriz, két utazásáról szól. Az egyik Balassagyarmaton keresztül Csehszlovákiába 1925 szept. 11-én, a másik Ausztriába 1926 aug. 3 és 9 kőzött. A harmadik útlevél 1921 aug. 25—27-ki frankfurti és 1922 jún. 19-ki Ausztriába való utazásáról tanúskodik, F. Dieballa Mária Prohászka O. székesfehérvári dolgozó szobájának olajfestésű képét ajánlotta föl a múzeumnak. A kép dr. Say Géza festőművész festménye és néhai dr. Fiáth Pompeius tb. vm. ügyész, ügyvéd emlékei közül való, A festmény nemcsak tárgyával, de művésziességével is dísze a Prohászka szobának. Özv. Nagy Alfonzné a reggelizésnél használt asztalkát, fekete kávés készletet és horgolt pénztartó erszényt helyezett el múzeumunkba, mint Prohászka-emlékeket. Gyűjteményünkbe került íróasztaláról egy az iratok ellenjegyzésénél használt, koronával díszített kék ceruza is. Erzsébet királyné arany emlékérme. Éremgyűjteményünk legújabb értékes gyarapodása Erzsébet királyné budai koronázásának arany emlékérme. A 20 mm. átmérős, 3'5 gr. érem előlapján Erzsébet királyné mellképe látható kivágott ruhában és nyakékkel. Felirata : Erzsébet ausztriai császárné. Lenn A. — Hátlapján a magyar Szent Korona felett; Boldogító csillagzat örömárjai kö-