Székesfehérvári Szemle 2. évf. (1932)

34 MÜZEUMI ÉRTESÍTŐ zött, alatta : Magyar királynévá koronáztatott Budán MDCCCLXVIL olvasható. - (Gohl. Ö. : Budapest újabb emlékérmei 26. sz.) Művészi plakettek. Plakettgyűjteményünket F. Dieballa Mária ajándékozta meg néhány művészi darabbal. Közülök három orvostudományunk nagyjainak : Kéthly Károly, Korányi Frigyes és Lenhossék J. emlékét őrzik. Kéthly K. közelebbről is érdekli Székesfehérvárt, mert Fehérvárcsurgón született (1839.) és a székesfehérvári ciszt. r. főgimnáziumban végezte középískolátt. Egy nemzeti színű szalagot viselő bronzplakett az 1909-ben Budapesten tartott XVI. nemzetközi orvósgyűlésnek emlékére készült, egy kapcsolótűvel felszerelt jelvény pedig az 1918-ki októberi forradalomra emlékeztet a békét üdvözlő csoportjával. Különféle adományok. Falvay Ferenc szarvascsoportot ábrázoló fapipát, Szeitl Mária régi, kézzel hajtható varrógépet, özv. Eisenbarth Ferencné régi órásműszereket. May Lajos fehérmázas agyagkorsót ajánlottak fel a múzeumnak. A Horthy Miklós-téri polgári iskola építkezési területéről régi edény féléket szállítottunk be. Az összes adományozók fogadják hálás köszönetünket. Kisebb közlemények. Kőemlékek az adonyi kastélykertben. Május havi adonyi kiutazásunk alkalmával megtekintettük azokat a műemlékeket is, melyek ezidő szerint a kastélykert bozótjában rejtőznek, ahol bizony nagyon ki vannak téve a veszendőségnek. Ép ezért szükségesnek látjuk azok részletes leírását, hogy az esetben, ha tönkremennek, legalább e helyen maradjon föl emlékük és szolgálják a tudományt. 1. Római kőkoporsó háztetőszerű fedővel. Hossza kívül 88, belül 59 ; szélessége kivül 58, belül 39 ; mélysége 35 cm. A sírláda vastagsága 10 cm. A fedőlap hossza 96, a két ereszre hajló tető 37—37 cm. ; a fedél vastagsága 14 cm. 2. Római sírkőtöredék lovasalakkal. A töredék magassága 83, szélessége 92, vastagsága 18 cm. A sírkő felső, domborműves része balról jobbra ugrató lovas alakot ábrázol. Az ágaskodó ló teljesen megmaradt, a lovasalaknak azonban, ki kinyújtott jobbkarral ül lován, feje hiányzik. A feliratos mezők fennmaradt betűi a következők : FIVLACUS • A-F • Cl • 3. Római sírkőtöredék három domborművei. A sírkő háromszögalakú oromzata két egymást ölelő géniuszt ábrázol, az alatta levő mező három alakja két oldalt az apát és anyát, középen a gyermeküket örökíti meg. A kő alsó feliratos része hiányzik. Méretei: szélessége 123, magassága 96, vastagsága 31 cm. 4. Egyéb e római kövek között heverő faragványok : egy nagy és kisebb románstílú, pálmaleveles oszlopfő, egy akantuszleveles románstílú faloszlopfej és néhány turbános töredék török sírkövekből. 5. A kastélykapu bejáratánál is van egy falbaépített római sírkőrészlet. Ez domborműves férfialakot ábrázol. A római kövek lelőhelye if j. gróf Zichy Nándornak 1913-ban adott közlése szerint a község északi végén a major mögött, az országúttól keletre fekvő szántóföld és konyhakert területe, ahol e jelek szerint az ugyan-e tájon elterülő római telep temetője lehetett. A turbános faragványok bizonyára az egykori török temetőből valók. A román faragványok származására nincs adatunk. Szabadságharci emlék az adonyi plébánián. Az adonyi plébánia leltárában szerepel egy ' fehérselyemre hímzett koronás magyar címer üvegezett keretbe foglalva. A hímzés eredetét a kép hátlapján a következő felirat magyarázza : A magyarhonnak e jelen címere az adonyi 1848-ki nemzetőrök zászlójáról való, melyet mélt. vásonkeöi gróf Zichy Győrgyné csináltatott és mely a forradalom után elbontatott. A zászlónak piros része átalakítva, mint szentségtartó velum szerepel a plébánia leltárában. A pötölleí halom átkutatása. A múlt számunkban arról adtunk hírt, hogy Pötöllén őskori halomsírra akadtak. A halom átkutatása április 5-én megtörténvén, megfigyelésünk nem igazolta föltevésünket. Kihányva ugyanis a halom belsejét kitöltő kőanyagot, csontváznak avagy hamvvedernek, tehát semmiféle temetkezésnek nyomára nem akadtunk. A székesfehérvári hegy gránitjával megegyező kőtömbök a környező szántófölddel egyező dombfenéken minden rend nélkül feküdtek egymás felett. A kőhányást takaró földréteg fekete szine teljesen elütött a térszín sárgás-barna talajától annak jeléül, hogy máshonnan hordták azt oda. Mi lehetett tehát a halom? Nagyon valószínű határdomb, melyet talán a török hódoltság idején vagy még később akként emeltek, hogy köveket rakva egymásra, azt földdel takarták. Múltkori híradásunkban szó esett a Székesfehérvár határában feltárt Kuruchalomról is, mely valóban sírhalom. E halom a sárbogárdi úttól keletre, a negyedik kilométerkő után a 800 m-t jelző cövekkel szemközt látható. Nem sokkal tovább a 6. sz. kilométerkő táján az úttól nyugatra is van egy eféle mesterséges kiemelkedés. Róla — átkutatva nem lévén — nem tudhatjuk sírhalom-e vagy csak határdomb. Mammutlelet Ercsiben. Ezen községben a községházán 1932. márc. 31-én felvett jegyzőkönyv szerint Borovszki Benedek házas udvarában a pincében ásásközben muzeális értékű állatcsontvázat találtak. E jelentéssel együtt beküldött csonttöredékeket megvizsgálva, azok mammutcsontváz töredékek. Sajnos, oly jelentéktelen darabok, hogy megőrzésre nem valók, de mint őstörténeti adat azért feljegyzésre érdemes. Őskeresztény emlékek Dunapenteléről. Dr. Nagy Lajos egyet. m. tanár, fővárosi múzeum őre a folyó évben megjelent müvében : Az óbudai őskeresztény cella trichora a Raktár-utcában, is-